|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
Asszuáni gát - Egyiptom megmentője?
|
1989. január 24. (MTI-Panoráma) - Harminc éve, 1959. januárjában született meg a terv, amelyből máig érvényes világrekord lett: Egyiptom és a Szovjetunió megállapodást kötött az Asszuáni gát felépítésére. A tízévi közös munka eredménye egy 3600 méter hosszú, 111 méter magas kőgát lett a Nilus egyiptomi felső folyásánál, mögötte pedig 500 kilométer hosszan kiöblösödött a Nilus - ez a Nasszer-tó, ugyancsak a világ legnagyobbja az emerkéz létesítette tavak között. A gát csak egy próbát nem állt ki: nem szavatolta az egyiptomi-szovjet barátság állandóságát, pedig annak jelképéül is szánták. Talán ugyancsak jelképes, hogy éppen mostanában, amikor a két ország viszonya ismét javul, bizonyítja a sokat szidott gátrendszer, hogy nélküle Egyiptom nem élte volna túl a nyolcvanas évek szörnyű aszályát.
Az Asszuáni gátat közgazdászok, környezetvédők igencsak kárhoztatták a hetvenes évek vége felé, mondván, hogy a vizszabályozás megfosztja a Nilust az Etiópiából és Szudánból magával hozott értékes, termőföldet tápláló hordaléktól, az addig évente rendszeresen érkező áradást pótló öntözés pedig elszikesíti a talajt. Mások azt állították, hogy nem a gát, hanem a talajvédelem elmulasztása, a mezőgazdaság fejlesztésének általános elmaradottsága felelős a károkért. A vitát azonban háttérbe szorította a nyolcvanas évek kezdete óta a rettenetes aszály, amely Észak-Afrika legnagyobb részét letarolta és pusztító éhinséget okozott például Etiópiában és Szudánban is, ahol a Nilus később összefolyó ágai erednek. 1978-ban az addigi legmagasabb szinten, mintegy 177 méteren állt a Nasszer-tó szintje, tavaly nyárig fokozatosan 150 méterig apadt, mert a Nilus nem hozott elegendő vizet a szárazság miatt. Félő volt, hogy esetleg le kell állítani a gáthoz tartozó villanyerőművet, mert az iszapossá váló viz kárt okozhat a turbinákban, de az öntözés, a mezőgazdaság, az ivóvizderítés nem került veszélybe. Tavaly ősszel végre enyhült a ,,hét szűk esztendő,, - a Nilus a Szudánban katasztrófákat okozó esőzések nyomán ismét kellő mennyiségű vizet hozott. Az év végére a Nasszer-tó szintje 168 méterre emelkedett, a közvetlen veszély elmúlt. Ez azonban cseppet sem csökkenti a gát és a világrekorder tó érdemeit: valószínűleg nincs még olyan alkotás a világon, amely nyolc éven át életben tartott volna 51 millió embert. Ennyi ugyanis Egyiptom lakossága, és éppen ezt tette az Asszuáni gát. A harminc évvel ezelőtt kezdeményezett építkezés nélkül az egyiptomiak arra a sorsra jutottak volna, mint milliók a szárazságsujtotta afrikai országokban. +++
1989. január 25., szerda 09:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|