![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Törvény készül az állam- és közbiztonságról (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. október 11., szerda - A Belügyminisztériumban formálódnak az elképzelések arról, hogy miként tartsák távol a rendőrséget - mint semleges intézményt - a politikai küzdelmektől, s ugyanakkor esetleges szélsőséges politikai megnyilvánulások esetén miként lehet a közrendet megvédeni. Ezt Horváth István belügyminiszter mondta azon a kerekasztal beszélgetésen, amelyet a Belügyminisztérium rendezett a közrend védelméről készülő törvénytervezetről, valamint a bűnmegelőzésről, a BM Rendőri Ezred központjában. A tanácskozáson ellenzéki pártok, társadalmi és tömegszervezetek képviselői vettek részt.
A miniszter kiemelte: a konzultáció célja, hogy a Belügyminisztérium megismerje a jövő parlamentjét alkotó szervezetek véleményét a rendőrség működésének korszerűsítéséről. Javasolta a BM-el együttműködő olyan fórum létrehozását, amelyben a pártok, társadalmi szervezetek képviselői véleményező, konzultatív szerepet töltenének be az átmeneti időszakban. Diczig István rendőr vezérőrnagy, a BM vizsgálati osztályának vezetője elmondta, hogy az állam- és közbiztonságról várhatóan alkotmányerejű törvény születik. A parlament elé kerül majd a nemzetbiztonságról és a rendőrségről szóló törvénytervezet is. E három törvény meghozatala nélkül működésképtelenné válhat a rendőri szervezet, mert a mai szabályozás már nem felel meg a jogállamiság követelményeinek. Egy kérdésre válaszolva elhangzott, hogy ezeket a törvényeket minden bizonnyal már az új parlament fogadja el. Kacziba Antal rendőr alezredes, a BM megelőzési osztályának a vezetője a bűnmegelőzés főbb alapelveit ismertette. Eszerint a megelőzés nemcsak rendőri, hanem állami, kormányzati feladat. Az állampolgároknak joguk van személyük, jogos érdekeik és tulajdonuk védelmében öntevékeny, vagy a rendfenntartó erőkkel együttműködő szervezeteket alapítani. A megelőzés jog- és intézményrendszerét a helyi önkormányzatok számára széleskörű önállóságot nyújtva kell kialakítani. Fontos az is, hogy a bűnmegelőzési munka csakis az állampolgárok alkotmányos jogainak, az emberi méltóságnak tiszteletben tartásán alapulhat. Szász István (Szabad Demokraták Szövetsége) javasolta, hogy a jövőben a rendőrség ne központi irányítással működjön, hanem a megyei, területi önkormányzatok alá tartozzon. Vitézi László (Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája) sürgette, hogy a Belügyminisztérium tárja fel működését, mert a társadalom számára az még ma is ismeretlen. (folyt.köv.)
1989. október 11., szerda 16:58
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|