![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Magyar belpolitikai helyzet
|
![](../img/spacer.gif)
--------------------------- München, 1989. szeptember 21. (SZER, Szerkesztők fóruma - Vadász János) - Ezen a héten Magyarországon a politikai átalakulás folyamata nagyon fontos fordulóhoz érkezett. Néhány nappal ezelőtt lezárult a 3 hónapig tartó tárgyalás-sorozat az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és az úgynevezett harmadik oldal megbízottai között. Megállapodást írtak alá az úgynevezett sarkalatos törvények előterjesztéséről. Ezek hivatottak szabályozni, hogyan valósuljon meg az átmenet az első szabadon választott parlament összeüléséig. Pontosabban: ezt a megállapodást három ellenzéki párt, illetve szervezet nem volt hajlandó aláírni, de nem éltek a vétójogukkal sem, tehát ezzel mintegy jelezték, hogy nem kívánják megakadályozni a megállapodás létrejöttét. A jövő hét elején pedig összeül a nem szabadon választott, a múltból örökölt Országgyűlés, hogy döntsön a sarkalatos törvények ügyében. Időszerű tehát, hogy az e heti szerkesztők fórumán is megvizsgáljuk, illetve mérlegeljük ezt a tárgyalássorozatot, azt, hogy milyen eredményt mutathat fel, és milyen következményekre lehet számítani. Két kollégám ül mellettem a studióban: Hamburger Mihály és Gordon Tamás, ők fejtik ki a véleményüket. Mindenekelőtt egészen röviden: tulajdonképpen erre a kerekasztal tárgyalásra a társadalomtól nem kapott megbízást senki sem. Sem az MSZMP, sem az ellenzék, a harmadik oldal a legkevésbé. Lehet-e itt bármilyen legitimitásra hivatkozni? - Vegyük a kényelmesebbet, az MSZMP-t. Az MSZMP hatalmon van azokban a kérdésekben, amelyekben most már többé - tudjuk, hogy miért - nem akar a társadalom feje felett dönteni, hajlandó leülni a kerekasztalhoz és nem a maga által kiválasztott partnerekkel tárgyalni. Ennek a jelentőségét azt hiszem, nem kell boncolgatnunk. (folyt.)
1989. szeptember 21., csütörtök
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|