![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az ellenzék fogjon össze a választási győzelemért - SZDSZ programismertető nagygyűlés Balassagyarmaton (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. szeptember 9., szombat - Programismertető nagygyűlést rendezett szombaton a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk zeneiskola zsúfolásig megtelt hangversenytermében a Szabad Demokraták Szövetsége. A nagygyűlésen Haraszti Miklós író, valamint Kőszeg Ferenc, az SZDSZ szóvivője szólt a szervezet egy évtizedes múltjáról, hányattatásairól, mai programjáról, feladatairól. Utalva az 1956-os népforradalom leverésére, az azt követő megtorlásokra, majd a Kádár rezsim megtévesztő társadalmi konszenzusára, az előadó a rendszer legnagyobb kártételét abban jelölte meg, hogy az emberekben megdőlt az eszmékbe vetett hit, s a népet, amely a rákényszerített helyzetben a lehető legkisebb rossznak a Kádár-rendszert tekintette, minden eszközzel elvonta, valóssággal leszoktatta a politizálásról. A fordulat a 80-as években ment végbe, amikor a hatalomnak be kellett ismernie gazdasági verségét, amelyet jelentős részben a politikai szabadságjogok hiánya okozott. Az MSZMP bomlásának felgyorsulása, a nép bizalmatlansága arra ösztönzi a Szabad Demokraták Szövetségét, hogy törekedjék olyan kormány alakítására, amelyet az MSZMP nem kompromittált. Ez lényegében a fundamentumában fekszik a szövetség választási programjának, valamint az a meggyőződése, hogy Magyarországnak el kell jutnia a Nyugathoz, oda, ahová ezer esztendeje megindult, s ahová az azóta megvívott forradalmakkal szüntelenül törekedett. Az SZDSZ minden néphatalmi, népuralmi eszköz felhasználásával olyan ideológiai megkötöttségektől mentes társadalmat akart, amelyben a piacgazdaság, a társadalmi demokratizmus uralkodik, miközben demokratikus törvényes garanciákkal egyszer és mindenkorra elejét veszik minden erőszakos visszrendeződésnek.
Kőszeg Ferenc beszédében a kerekasztal-tárgyalások körüli alapvető problémákat, ellentéteket tette szóvá. Az egyik ilyen kérdés az MSZMP pártszervezet jelenléte a munkahelyeken. Az SZDSZ szilárd álláspontja, hogy sem az MSZMP, sem más párt szervezeteinek nincs keresnivalója a munkahelyeken. Kifejtette a szövetség álláspontját arról is, miért ellenzi az SZDSZ a köztársasági elnök megválasztását népszavazás útján. Ez az eljárás - mondotta - a parlamenttel egyenrangú ellenhatalmat teremtene, amely nem erősítené, inkább bomlasztaná a parlamenti demokrácia kialakulását, megerősödését. (folyt. köv.)
1989. szeptember 9., szombat 20:56
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|