![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Háromoldalú politikai tárgyalások (5. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A vitában szó volt arról, hogy a pártok finanszírozásának kérdésében az EKA eredeti álláspontjához képest több engedményt tett. Így például már nem tartja szükségesnek, hogy az összes társadalmi szervezet vagyonát egy körben tegyék átvilágíthatóvá. Elfogadta, hogy az ifjúsági szervezetek és a szakszervezetek külön-külön, egymás között oldják meg az ifjúság, illetőleg az érdekvédelmi szervezetek vagyonával kapcsolatos problémákat. Ugyancsak hozzájárultak ahhoz, hogy az MSZMP nem az egész vagyonát, hanem annak csak egynegyedét kívánja alku tárgyává tenni. Ugyanakkor az EKA képviselői fenntartásukat hangoztatták azzal kapcsolatban, hogy az MSZMP makacsul kitart eredeti álláspontja mellett, miszerint vagyonával csak tagjainak köteles elszámolni. Az EKA szerint az MSZMP állampártként, privilegizált helyzetben tett szert vagyona jelentékeny részére, ezért köteles arról az egész társadalom előtt elszámolni. Gaskó István (EKA) beszámolt arról, hogy az Ellenzéki Kerekasztal képviselői szerdán tárgyaltak Raft Miklós államtitkárral, a Minisztertanács Hivatalának elnökével az MSZMP részéről a kormány rendelkezésére bocsátott 2,1 milliárd forintos vagyon, javarészt ingatlan sorsáról. Hangsúlyozta: kezdeti lépésként sem tartják elfogadhatónak az első ajánlatot, amely szerint az ellenzéki szervezetek a fővárosban két épületet kapnának, egyet a központban, egyet külterületen. Különösen, hogy vidéki infrastruktúráról szó sem esett. Márpedig így a sokat hangoztatott esélyegyenlőség felé haladásra vidéken tovább csökken a remény. Pozsgay Imre válaszában nagyon fontos kijelentésnek minősítette, hogy az MSZMP egyetértését fejezte ki azzal, miszerint a többpártrendszer nem kerülhet többe az egypártrendszernél. Emlékeztetett arra, hogy a párttörvényről szóló megállapodással az MSZMP kötelezőnek tartja vagyonának átvilágítását. Ezzel kapcsolatban azonban megerősítette az MSZMP azon elvi álláspontját, hogy a háromoldalú tárgyalásokat nem tartja illetékesnek a vagyonáról való elszámolásra. Végezetül megjegyezte: megérti az ellenzéki pártoknak az átmeneti időszakban való működéssel kapcsolatos kérdéseit. Ugyanakkor ezeket jogalkotáson kívülieknek minősítette. Épp ezért megkérdezte: mi az akadálya, hogy a párttörvény vonatkozásában kimondassék a konszenzus. (folyt.köv.)
1989. szeptember 6., szerda 22:10
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|