|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
Tanévnyitó a Politikai Főiskolán (1. rész)
|
1989. szeptember 4., hétfő - A Politikai Főiskola mindaddig folytatja tevékenységét, amíg a politológusképzés feladatait az állami felsőoktatás át nem veszi. A hallgatók tehát a felvételük idején érvényes előírások szerint fejezik be tanulmányaikat - jelentette ki Romány Pál, a Politikai Főiskola rektora az intézmény tanévnyitó ünnepségén hétfőn, a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában.
Romány Pál azért tartotta szükségesnek ezt a kérdést megnyitó beszédében tisztázni, mert a korábbi megnyilatkozások a főiskola sorsáról sok félreértésre adtak okot, zavart keltettek. A félreértések alapja az az év elején született javaslat, hogy egyértelműen ketté kell választani az egyetemi rendszerű és állami érvényű politikatudományi képzést, valamint az MSZMP számára szükséges pártoktatást, pártpolitikai kutatást és képzést. Erről májusban döntött az MSZMP akkori Politikai Bizottsága. A Minisztertanács, illetve az Elnöki Tanács azonban majd csak a hatályos jogszabályok felülvizsgálata, a szükséges és lehetséges módosítások kidolgozása után hozza meg határozatát - mondotta. Pontatlan tehát minden olyan információ, amely szerint az MSZMP megszünteti a főiskolát. Szándéka az, hogy szélesebb alapokra helyezzék a politikatudományi képzést. Az MSZMP viszont - építve a főiskola szellemi-anyagi lehetőségeire - létrehozza a maga pártpolitikai kutatási-képzési bázisát - szögezte le a rektor. Romány Pál nagy vonalakban vázolta a négy évtizede fennálló oktatási intézmény történetét, majd javaslatként is felfoghatóan tette fel a kérdést: nem volna-e itt az ideje ismét több hallgatót, aspiránst fogadni a szomszédos országokból, hogy jobban ismerjék és megértsék egymást - legalább a következő nemzedékek? Lépéseket kellene tenni ennek érdekében, még akkor is, ha gyors viszonzás nem várható. A szomszédos országokkal, értelmiségükkel, fiataljaikkal való tartalmas kapcsolatok erősítése, kiépítése nem egy párt, hanem az egyetemes magyarság és egyben az ország érdeke - hangoztatta. Annak a véleményének adott hangot, hogy Európában, a sűrűn változó országhatárok, államformák, címerek, a kivándorlások, át- és kitelepítések gyökereket tépő világában sajátos dimenziója van a kapcsolatépítésnek, különösen a társadalomtudományi diszciplinákban. (folyt. köv.)
1989. szeptember 4., hétfő 17:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|