|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
Ellenzéki képviselők állásfoglalása az 1968-as magyar bevonulásról (OS)
|
1989. augusztus 20., vasárnap - 1968. augusztus 21-én a magyar hadsereget Csehszlovákia népeinek szabadságtörekvései ellen vetették be, ezáltal Magyarország - a többi négy megszálló országgal együtt - Közép-Európa csendőrévé lett. Az akkori magyar pártállam vezetése tudatosan föladta a magyar függetlenséget, egy idegen nagyhatalom csatlósává vált, megtéve ugyanazt Csehszlovákiában, amit 1956-ban a Szovjetunió egyedül tett meg hazánkkal. Ezzel a magyar vezetés a hazai reformok bevezetése előtt is elvágta az utat, vétve a magyar nemzet érdekei ellen. Az Országgyűlés szerveződő ellenzéki csoportjának tagjaiként mélységes egyetértésünket fejezzük ki mindazokkal a pártokkal, szervezetekkel, magánszemélyekkel, akik bármikor is szót emeltek az 1968-as csehszlovákiai intervenció ellen. Örömmel fogadtuk Sebők János képviselőtársunk felhívását, hiszen bár a maga nevében, de a bennünk is megeredt gondolatokat és cselekvési szándékot fogalmazta meg. A kormányzathoz és a parlamenthez intézett javaslataival teljes mértékben egyetértünk, és azokhoz csatlakozunk. Két évtized távlatából is fontosnak tartjuk, hogy a magyar nép végre valóságos képet kapjon az 1968-as magyar katonai beavatkozás okairól, körülményeiről, hogy megítélhesse az akkor nélküle hozott döntés jogtalan voltát, hogy elszámoltathassa a döntéshozókat. Indítványozzuk továbbá, hogy a parlament alkosson törvényt a magyar csapatok külföldi országban történő felhasználásának tilalmáról is. Javasoljuk, hogy mindezeket az Országgyűlés a szeptemberi ülésszakon önálló napirendként tárgyalja. Király Zoltán, Raffay Ernő, Roszik Gábor országgyűlési képviselők (OS)
1989. augusztus 20., vasárnap 16:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|