![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A háromoldalú tárgyalások helyzetéről
|
![](../img/spacer.gif)
München, 1989. augusztus 17. (SZER, Világhíradó) - Az elmúlt néhány napban több jelét is láttuk annak, hogy az MSZMP igyekszik nyomást gyakorolni a háromoldalú, nemzeti-politikai egyeztető tárgyalásokra. Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes például kijelentette, hogy a kormány akkor is a parlament elé terjeszti a legfontosabb törvénytervezeteket, ha belátható időn belül nem születik megállapodás. Nem tudom hogy Kilényi, pontosabban az MSZMP számára mennyi a belátható idő. Az azonban biztonsággal állítható, hogy az ilyen nyilatkozatok nem segítik a megegyezést. Ugyanakkor a Demisz, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség is akcióba lépett, hogy mielőbb vezessék be a köztársasági elnök intézményét. Pozsgay viszont úgy vélte, hogy a Demisz kezdeményezése ellentétben áll a háromoldaló tárgyalások alapját képező megállapodásokkal. Minderről dr. Kónya Imre ügyvédet, a Független Jogász Fórum vezetőjét kérdeztem meg: - Úgy gondolom, hogy kétfajta értékelés lehetséges. Az egyik értékelés az, hogy az első két akcióban, illetve nyilatkozatban - tehát a Demisz akciójában és Kilényi Géza nyilatkozatában - az MSZMP-nek az a szárnya lépett akcióba, amely meg akarja torpedózni a tárgyalások eredményességét, és Pozsgay Imre nyilatkozatával végül is az az elkötelezett, a tárgyalásoknak elkötelezett szárny mutatkozott meg, amelyik eddig is a tárgyalások híve volt. A másik variáció az az, hogy tulajdonképpen ez az MSZMP tárgyalási pozícióját erősítendő, átgondolt akciósorozat volt, aminek az volt az értelme, hogy az első két akcióban megmutassa az ellenzéknek az egyéb lehetőségeket és az erejét, és lehetőséget nyújtson Pozsgay Imrének arra, hogy - mint a tárgyalások elkötelezett híve - nyilatkozzék meg. (folyt.)
1989. augusztus 17., csütörtök
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|