![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Ülést tartott a Minisztertanács - szóvivői tájékoztató
|
![](../img/spacer.gif)
1989. augusztus 17., csütörtök - Számos aktuális bel-, illetve külpolitikai kérdésre is választ kaptak az újságírók csütörtökön a Parlamentben, ahol a Minisztertanács késő délutáni órákban is folytatódó ülésének fontosabb napirendjéről Bajnok Zsolt, megbízott szóvivő adott tájékoztatást. Különösen nagy figyelem kísérte az elmúlt napokban a nemzeti kerekasztal-tárgyalásokkal kapcsolatos fejleményeket. Ezzel kapcsolatban Bajnok Zsolt elmondta, hogy az igazságügyminiszter előterjesztésében a Minisztertanács tájékoztatót hallgatott meg a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások tapasztalatairól és a további teendőkről. A kormány kifejezte reményét, hogy - a Jószolgálati Bizottság megállapításaival és ajánlásaival összhangban - minden érintett fél őszintén törekedni fog arra, hogy a tárgyalások eredményre vezessenek. Ez felettébb szükséges az ország kormányozhatóságának, a gazdaság működőképességének megőrzése, javítása érdekében. Mindezek alapján a kormány fontosnak tartja, hogy felgyorsuljon a sarkalatos törvények előkészítését szolgáló szakértői munka, s ha nem is minden részletében, de legalább az elvekben közös álláspont alakuljon ki. A szóvivő kérdések nyomán kitért a kormány álláspontjára a VSZ-tagállamok 1968-as csehszlovákiai beavatkozásával kapcsolatban. Úgy vélte, hogy az MSZMP szerdán napvilágot látott állásfoglalása magában foglalja a kormányzat véleményét is. A Minisztertanács egyébként e dokumentum megszületésében kezdeményező szerepet játszott. Bár a ,68-as események értékelése a csütörtöki ülésen nem szerepelt, a szóvivő hiteles forrásokra hivatkozva közölte, hogy a miniszterelnök augusztus 20-ai ceglédi beszédében kifejti a kormányzati véleményt ezügyben. Az újságírók érdeklődtek arról is, mi a kormányzat álláspontja a tervezett húsáremelések miatt meghirdetett figyelmeztető sztrájkokról. A szóvivő elmondta, hogy a Minisztertanács mai ülésén tájékozódott a kialakult helyzetről. A polémia lényegét összefoglalva hangoztatta: minden ellenkező híreszteléssel szemben e mostani áremelés benne volt az előzetes ártervekben. Valójában nem központi áremelésekről van szó, mert az intézkedések olyan áruféleségeket érintenek, amelyek szabadárasak, s jó részüknél bejelentési kötelezettség sem terheli a termelőket. Mivel a listán szabadáras termékek szerepelnek, a kormánynak elvileg sem áll módjában közbelépni. (Egyébként a számítások szerint az áremelések évente mintegy 360 millió forinttal terhelik meg a lakosságot.) Ugyanakkor a MÉM és más érintett szervezetek szeptemberben részletesen tájékoztatják a kormányt a húsellátás helyzetéről. A kormányzat addig is kész eszmecserét folytatni a szakszervezetekkel a kialakult helyzetről. (MTI)
1989. augusztus 17., csütörtök 18:33
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|