|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
A köztársasági elnöki poszt jelentőségéről
|
München, 1989. augusztus 9. (SZER, Magyar híradó) - Ami az időközi választásokat illeti, a sorozat nem ért véget. Szeptember 16-ikára vannak kiírva Zalaegerszegen Varga Gyula képviselő helyére a választások. A magyar országgyűlésnek tehát jelenleg három legitim képviselője van. Legitimek, mert úgy kerültek a parlamentbe, hogy a szavazók valóban választhattak, kire adják le a voksukat. Ennek az emlegetése tehát ténymegállapítás, nem pedig lovasroham - ahogyan a Hazafias Népfront ügyvezető elnöke nevezte tegnap a jelenleg szünetelő Nemzeti Kerekasztal harmadik oldalának képviseletében. A harmadik oldal véleménye szerint még a választások előtt szükség van köztársasági elnökre. De miért ez a nagy sietség? Bruszt Lászlót kérem - aki az Ellenzéki Kerekasztalban a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligáját képviseli - mondja el hallgatóinknak: miért, mennyiben akadályozná a jelen körülmények között a többpártrendszerű demokrácia kialakulását a köztársasági elnök intézménye? Az interjút a telefonvonal rossz minősége miatt felolvassuk a stúdióból: - A többpártrendszerű demokráciának a kialakulásában - erről szólnak ugye a tárgyalások - az alapvető cél - ezért is van probléma a köztársasági elnök intézményével -, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban előkészítsük a szabad választásokat, és ezzel biztosítjuk, hogy egyenlő feltételei legyenek a különféle pártoknak a választásokon való induláson. Egy sor olyan kérdés van, amit ezeken a tárgyalásokon nem megvitatni. Részben azért, mert ez nem legitim, meg mert ezek a szervezetek nem jogosítottak fel arra, hogy az állam szerkezetében jelentősebb változásokat hozzanak létre, vagy megkérdőjelezzék a parlamentnek jogát arra, hogy az alkotmány jelentős részét módosítsák. (folyt.)
1989. augusztus 9., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|