|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
Pozsgay Imre előadása Kecskeméten (1.rész)
|
1989. január 25., szerda - Nem a szocializmus eszméje és alapprogramja bukott meg hazánkban, hanem az a sztálinista modell, amely kiölte az emberekből a kezdeményezőkészséget, az a hatalomgyakorlási modell, amely összekeverte a népfelség elvét a pártfelség elvével. Egyebek között ezt hangsulyozta Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter szerdán Kecskeméten, ahol a város oktatási, közmüvelődési intézményeinek képviselőivel találkozott. A városban működő Pedagógusok Akadémiáján tartott találkozón Pozsgay Imre részletesen elemezte az ország jelenlegi válságos helyzetének okait, beszélt a párt előtt álló feladatokról, s kifejtette véleményét az alternativ mozgalmakról.
Hangoztatta: jelenlegi válságos helyzetünkben sem szabad katasztrófát látnunk; nem feltétlenül az összeomlás előszele, hanem üzenet arról, hogy a dolgok a régi módon nem mehetnek tovább. A hogyan továbbra azonban csak ugy lehet választ adni - s ezt az egyes párttag egyedül vagy egy-egy pártszervezet önmagában nem tudja megtenni -, ha a párt vezetése tisztázza multját, szembenéz önmagával, mégpedig az eredeti forrásokhoz - Marx, Engels gondolataihoz - visszatérve ujraértékeli multját, megvizsgálja a jelenét, s meghatározza követendő útját. Ezt az elszámolást a multtal, amely semmiképpen sem lehet azonos a leszámolással, sokszor kényelmetlen vitákban kell elvégeznie a pártnak. E folyamat lényegéhez tartozik annak tudomásul vétele, hogy tekintélyi, pontosabban személyi tekintélyi alapon többé nem dőlhetnek el a dolgok. Igaz, félünk a vitáktól, s a négy évtizedes beidegződöttség alapján tapasztalható, hogy a párttagokban és pártonkivüliekben is riadalmat keltenek a nézeteltérések, történjenek azok a legfelsőbb pártvezetők között, avagy a független, illetve alternativ szervezetekkel való párbeszédekben. Gyökeresen szakitanunk kell e beidegződött szemléletünkkel, be kell látnunk, hogy éppen az eddigi, egy szük hatalmi csoport diktaturáján alapuló látszólagos egység volt a mozgalom egyik legnagyobb szervezeti baja, s tekintélyvesztésének oka. (folyt.köv.)
1989. január 25., szerda 19:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pozsgay Imre előadása Kecskeméten (2.rész)
|
Egy kérdésre válaszolva Pozsgay Imre hangsúlyozta: a Magyar Szocialista Munkáspártnak hinnie, biznia kell abban, hogy kivivhatja magának, s a nép jóváhagyásával gyakorolhatja majd a vezető szerepet, amelyt most már csak azért sem adhat fel, mert a négy évtizedes politikai vákuum miatt nincs egyetlen olyan politikai erő sem az országban, amelyik ezt felvállalhatná. A válságból egy kiegyezéses közmegegyezésen alapuló formula a kivezető ut. Világosan kell látni azt is, hogy a párt számára nem a független és alternativ - a jelek szerint együttmüködésre kész - mozgalmakban van az igazi veszedelem, hanem a politikai névtelenekben, akikből nem tudjuk mikor tör ki az indulat. Bár a helyzet korántsem hasonlit az 1956 előtti időszakhoz, a reform politikailag is, gazdaságilag is sürgető. Ugyancsak sürgető a szocializmussal kapcsolatos elméletek, az 1948-1949 és 1956-os események tisztázása. Az ezzel foglalkozó munkacsoport éppen e héten tartja első vitáját. Pozsgay Imre befejezésül a pedagógusok helyzetével foglalkozott. Elmondta, hogy véleménye szerint is sok az ezzel kapcsolatos téves hir. Az oktatás ügye jóval kevesebbet kap annál, mint azt általában a közvélemény feltételezi, s főleg annál, mint amit megérdemelne. De most a követelések nem időszerüek. Feltétlenül hisz viszont abban, hogy az oktatásra, nevelésre a társadalom többet fog áldozni, mert megérti, hogy e nélkül nincs nemzeti felemelkedés./mti/
1989. január 25., szerda 19:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|