|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar Watergate? SZDSZ-Fidesz sajtótájékoztató
|
-----------------------------------------------
München, 1990. január 5. (SZER, Magyar híradó) -
Szilágyi Sándor jelentkezik Budapestről, aki jelen volt a Szabad Demokraták és a Fidesz közös sajtótájékoztatóján.
- Politikai bomba robbant ma délelőtt a Fidesz és az SZDSZ közös sajtótájékoztatóján. A két ellenzéki szervezet a Fekete Doboz 8 perces videofelvételével, valamint "selejtezésig szigorúan titkos" feliratot viselő belügyminisztériumi iratokról készült fénymásolatokkal, minden kétséget kizáróan bizonyította: a Belügyminisztérium III/III-as ügyosztálya - vagyis az állambiztonsági szolgálat - a mai napig gyüjt - törvényellenesen - információkat a nem kommunista pártokról és szervezetekről.
A belügyminisztérium munkatársai, levelek felbontásával, telefonok lehallgatásával és egy Hálózat fedőnevet viselő illegális besúgó-osztaggal követték - és nyilván e percben is - követik el bűncselekményüket.
A Fidesz és az SZDSZ képviselői a magyar Watergate-ügynek nevezik az esetet, de mind a sajtótájékoztatón, mind a Németh Miklós miniszterelnökhöz eljuttatott levelükben egyértelművé tették: a botrányos ügy kipattantásával nem az a céljuk, hogy a Németh- kormányt megbuktassák - jóllehet normális viszonyok között bármely kormány belebukna egy ekkora horderejű politikai botrányba - hanem azt várják, hogy Németh Miklós a kormány nevében elhatárolja magát a Belügyminisztérium akciójától, haladéktalanul felmenti tisztségéből Horváth József belügyi osztályvezetőt és Pallagi Ferenc belügyminiszter-helyettest, kezdeményezi Horváth István belügyminiszter lemondását, és felszámolja a BM postai cenzurával és telefonlehallgatással foglalkozó részlegét, közli a nyilvánossággal, hogy mely szervek illetve személyek kaptak bizalmas tájékoztatást az elhárítási osztály által törvényellenesen gyüjtött információk alapján, valamint hogy az állambiztonsági szolgálatot - a kivizsgálás és átszervezés idejére - kormánybiztos felügyelete alá helyezi. (folyt.)
1990. január 5., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Fidesz-SZDSZ sajtótájékoztató - 1. folyt.
|
A kormánybiztos - idézem a Németh Miklósnak írt levélből: olyan személy kell legyen, aki soha nem tartozott a Belügyminisztérium állományához, és nem volt tagja az MSZMP-nek. Kívánatos továbbá, hogy olyasvalakit nevezzenek ki erre a posztra, aki saját bőrén tapasztalta a politikai rendőrség önkényét. A Fidesz és a Szabad Demokraták Szövetsége - a miniszterelnökhöz írt levéllel egyidejűleg - feljelentést a tett a főügyészségnél ismeretlen tettesek ellen, hivatali visszaélés, (Btk.225. paragrafus) és más, szabadság és emberi méltóság elleni bűncselekmények, (Btk.177-178. paragrafus) elkövetése, illetve azok előkészülete miatt.
A Graffiti moziban tartott sajtótájékoztatón Kőszeg Ferenc, az SZDSZ ügyvívője azt hangsúlyozta, hogy Horváth István belügyminiszter személyesen felelős a 70-80-as évek ellenzék-üldözéseiért, és békés demonstrációk rendőri szétveretéséért.
Kövér László, a Fidesz választmányi tagja kijelentette: tisztázni kell a szovjet és magyar belügyi kapcsolatokat és nyilvánosságra kell hozni a belügyi szolgálatot szabályozó titkos jogszabályokat. Szajer József, a Fidesz választmányi tagja arra hívta fel a figyelmet: ez a botrányos ügy jól példázza, hogy a személyiségi jogokat garantáló adatvédelem, illetve adatgyüjtés nincs kellően biztosítva.
A Fidesz és az SZDSZ képviselői elmondották, a fénymásolatban közreadott íratok is azt igazolják: az állambiztonsági szolgálat nem csak a nevezett két ellenzéki szervezetről, hanem a többi nem kommunista pártról és szervezetről is szerzett - törvényellenesen - információkat. A közös fellépés érdekében felvették a kapcsolatot Antall Jázseffel a Magyar Demokrata Fórum elnökével.
Délután telefonon érdeklődtem a Belügyminisztérium, illetve a Minisztertanács sajtóirodáján: van e már hivatalos válasz, vagy kommentár a Fidesz és az SZDSZ kipattantotta botrányra. A BM szóvivőjével nem tudtam beszélni, mert épp értekezleten volt, a Minisztertanácsnál pedig tőlem hallottak először a magyar Watergate-ügyről. (folyt.)
1990. január 5., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Fidesz-SZDSZ sajtótájékoztató - 2. folyt.
|
Az elhangzottakhoz két dolgot kell hozzátennem. Először is azt, hogy törvénysértés tényének a megállapítására kizárólag bíróság jogosult -, az után hogy a szabályoknak megfelelően lefolytatták a bizonyítási eljárást, és a vádlottak előadhatták védekezésüket.
Másodszor: ha a feljelentés nyomán az ügyészség elrendeli a nyomozást, akkor mindenekelőtt bizonyos titkos jogszabályokra is fényt kell deríteni - már csak azért is, mert a gyanúsítottak egyetlen hathatós védekezése az ha kijelentik, hogy jogszerűen - vagyis: hatályos rendelet alapján - jártak el. Most tehát az ügyészségen van a sor, hogy elrendelje a hivatalos vizsgálatot.
A szó ismét Szilágyi Sándoré:
- A ma délelőtti Fidesz-SZDSZ közös sajtótájékoztató után mikrofonvégre kaptam a két szervezet képviselőit: Eörsi Mátyást, az SZDSZ jogtanácsosát, és Molnár Pétert, a Fidesz országos választmányának tagját, hogy rádiónk hallgatóinak mondják el ők: hogyan értékelik a magyar Watergate-botrányt? Eörsi Mátyást arról kérdeztem: mi is ebben az ügyben a jogi tényállás?
- Mi több: nagyon súlyos jogsértés történt. Mindenekelőtt hadd utaljak arra az alkotmányos szabályra, hogy a magánszemélyek "privateness"-e - ha szabad ezt a kifejezést használnom, tehát a magánélete, az szent sérthetetlen - azt semmifajta állami szerv nem érintheti.
Ebben az esetben nyilvánvaló, hogy az érintett pártok, öt ellenzéki párt magánügyeibe avatkozott be a Belügyminisztérium, amikor különböző nem megengedett jogi módszerekkel lehallgatta őket, információkat szerzett a tevékenységükről. Egy minisztertanácsi rendelet szabályozza a belügyminiszternek a hatáskörét. Nyilvánvaló, hogy a belügyminiszter a hatáskörét jelentősen túllépte, amikor nem csak az állam biztonságával foglalkozó ügyek tekintetében szerzett információkat, hanem az állampárt politikai ellenfeleinek a politikai magatartásával kapcsolatban gyűjtött információkat. (folyt.)
1990. január 5., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Fidesz-SZDSZ sajtótájékoztató - 3. folyt.
|
Nem megengedett a belügyminisztérium tevékenysége során azoknak a módszereknek az alkalmazása sem, amelyekhez a belügyminisztérium folyamodott. Bizonyítékok vannak arra, hogy telefonokat hallgatott le, a levéltitkot megsértette, és egyéb nem megengedett eszközökkel végezte a tevékenységét.
- Van-e mód jogorvoslásra?
- Van. Azonban azt gondolom, hogy ezekhez a tényállásokhoz fűzött büntetőjogi szankciók nem túlságosan súlyosak - ennek az esetnek végül is nem a jogi megítélése a döntő, hanem azt hiszem mindannyian egyetértünk abban, hogy itt a politikai megítélés tette lehetővé a főhangsúlyt a jogi mellett.
- Molnár Pétertől azt kérdezem, hogy mi az amit a Fidesz, illetve a két szervezet vár ebben a helyzetben?
- Hát mi azt gondoljuk, hogy - úgy, ahogy elhangzott a sajtótájékoztatón - nem célunk ennek az egész ügynek a nyilvánosságra hozatalával a Németh-kormány megbuktatása. Mi azt gondoljuk, hogy a Németh-kormánynak valóban az átmenet kormányává kell válnia a választásokig -, azonban valóban ennek éppenhogy a próbaköve lesz-lehet az, hogy képes lesz-e a Németh-kormány megfelelően elhatárolni magát a belügyminisztériumnak e tevékenységétől, és képes lesz-e nagyon gyorsan, hatékonyan minden érintett számára, és a közvélemény számára is megfelelően tisztázni ezt az ügyet.
Amely ügy egyébként - annyit hadd tegyek még hozzá - hogy természetesen nagyon súlyos politikai vonzatai is vannak, sőt itt a jogi és a politikai vonzatok sajnos nagyon súlyosan és bonyolultan össze vannak fonódva. Tehát éppen ez teszi kérdésessé, hogy a Németh-kormány - személy szerint Németh Miklós miniszterelnök úr is - képes lesz-e arra, hogy megfelelően elhatárolódjon ettől a dologtól? Mindenképpen ugye, mint a Fidesz választmányának a tagja, el kell mondanom, hogy alapvetően ez az ügy mindenekelőtt nagyon súlyosan sérti az emberi jogait az érintett szervezetek tagjainak - és maguknak a szervezeteknek is. +++
1990. január 5., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|