![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Törvény készül az állam- és közbiztonságról (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. október 11., szerda - A Belügyminisztériumban formálódnak az elképzelések arról, hogy miként tartsák távol a rendőrséget - mint semleges intézményt - a politikai küzdelmektől, s ugyanakkor esetleges szélsőséges politikai megnyilvánulások esetén miként lehet a közrendet megvédeni. Ezt Horváth István belügyminiszter mondta azon a kerekasztal beszélgetésen, amelyet a Belügyminisztérium rendezett a közrend védelméről készülő törvénytervezetről, valamint a bűnmegelőzésről, a BM Rendőri Ezred központjában. A tanácskozáson ellenzéki pártok, társadalmi és tömegszervezetek képviselői vettek részt.
A miniszter kiemelte: a konzultáció célja, hogy a Belügyminisztérium megismerje a jövő parlamentjét alkotó szervezetek véleményét a rendőrség működésének korszerűsítéséről. Javasolta a BM-el együttműködő olyan fórum létrehozását, amelyben a pártok, társadalmi szervezetek képviselői véleményező, konzultatív szerepet töltenének be az átmeneti időszakban. Diczig István rendőr vezérőrnagy, a BM vizsgálati osztályának vezetője elmondta, hogy az állam- és közbiztonságról várhatóan alkotmányerejű törvény születik. A parlament elé kerül majd a nemzetbiztonságról és a rendőrségről szóló törvénytervezet is. E három törvény meghozatala nélkül működésképtelenné válhat a rendőri szervezet, mert a mai szabályozás már nem felel meg a jogállamiság követelményeinek. Egy kérdésre válaszolva elhangzott, hogy ezeket a törvényeket minden bizonnyal már az új parlament fogadja el. Kacziba Antal rendőr alezredes, a BM megelőzési osztályának a vezetője a bűnmegelőzés főbb alapelveit ismertette. Eszerint a megelőzés nemcsak rendőri, hanem állami, kormányzati feladat. Az állampolgároknak joguk van személyük, jogos érdekeik és tulajdonuk védelmében öntevékeny, vagy a rendfenntartó erőkkel együttműködő szervezeteket alapítani. A megelőzés jog- és intézményrendszerét a helyi önkormányzatok számára széleskörű önállóságot nyújtva kell kialakítani. Fontos az is, hogy a bűnmegelőzési munka csakis az állampolgárok alkotmányos jogainak, az emberi méltóságnak tiszteletben tartásán alapulhat. Szász István (Szabad Demokraták Szövetsége) javasolta, hogy a jövőben a rendőrség ne központi irányítással működjön, hanem a megyei, területi önkormányzatok alá tartozzon. Vitézi László (Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája) sürgette, hogy a Belügyminisztérium tárja fel működését, mert a társadalom számára az még ma is ismeretlen. (folyt.köv.)
1989. október 11., szerda 16:58
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Törvény készül az állam- és közbiztonságról (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Murányi Zoltán (Baloldali Alternatíva Egyesülés) egyebek között arról szólt, hogy a minisztérium mellett létrehozandó fórumban várhatóan gondot okoz majd a szakmai és a politikai jelleg elkülönítése. Megjegyezte, hogy a bűnmegelőzési koncepciót sokkal konkrétabban kellene kidolgozni. Kántor Sámuel (Magyar Környezetvédelmi Egyesület) megjegyezte, hogy meg kellene szűntetni a ,,börtönegyetemeket,, , azaz az először elítélteket nem lenne szabad összezárni a visszaeső bűnözőkkel. Szükséges lenne figyelmet fordítani a külföldről begyűrűző új tipusú bűnözésre is. Többen is bírálták a bűnmegelőzési koncepció megfogalmazását, amely a meghívottak szerint túlságosan szakmai, nehezen érthető. Pallagi Ferenc, az állambiztonsági ügyekkel foglalkozó miniszterhelyettes kérdésekre válaszolva elmondta: pártérdekeket nem szolgálnak, elsőrendű feladatuk a nemzeti szuverenítás védelme. Abban, hogy az elmúlt időkben lezajlott nagyobb rendezvényeken, mint például június 16-án Nagy Imre búcsúztatásán nem volt rendbontás, jelentős része van az állambiztonsági erőknek. Szólt arról is, hogy a nyilaskeresztes párt szórólapokon megjelent felhívását követően nagy erőkkel dolgoznak annak felderítésén, hogy kik készítették a felhívást. Mint mondta, alapos a gyanú, hogy durva provokációról van szó, mert a szórólapokon néhány új párt vezető személyiségének telefonszáma szerepel. Túrós András belügyminiszter-helyettes hangsúlyozta, hogy a gyülekezési törvény elfogadása óta valamennyi tömegdemonstráció békés jellegű volt, bűncselekmény nem történt. Elmondta, hogy 15 ezer rendőr kapott karhatalmi kiképzést, őket azonban csak akkor lehet bevetni, ha az alkotmányos rend veszélybe kerülne. Horváth István belügyminiszter végezetül arról szólt, hogy a rendőrség irányításának decentralizálása nem várható a közeljövőben, mert ma még nincsenek olyan önkormányzatok, amelyeket ezzel a feladattal meg lehetne bízni. Szükségesnek tartotta, hogy szakértői szinten folytatódjon a párbeszéd, mert a Belügyminisztérium számára is nagyon fontos, hogy megismerje a pártok, társadalmi szervezetek véleményét a rendőrség munkájáról. Több politikai szervezet kérésére a BM Ezred bemutatta felszerelését. (MTI)
1989. október 11., szerda 17:07
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|