![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Sajtótájékoztató Király Zoltán képviselő javaslatáról (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. augusztus 31., csütörtök - Az Európai országokban állomásozó idegen csapatok teljes kivonására tett javaslatot Király Zoltán országgyűlési képviselő. Javaslatában szorgalmazza, hogy a volt szövetséges hatalmak és az érdekelt országok, vagy a helsinki záróokmányt aláíró államok külügyminiszterei még 1989-ben Budapesten vagy Nyugat-Berlinben kezdjenek tárgyalásokat annak érdekében, hogy 1995-re valamennyi európai országból távozzanak az ott állomásozó idegen csapatok. Ezzel egyidejűleg pedig a NATO-t és a Varsói Szerződést létrehozó országok kimondhatnák a két katonai tömb megszűnését.
A most nyilvánosságra hozott javaslatot csütörtökön a Parlamentben ismertette Király Zoltán az újságírókkal. A képviselő elmondotta: reméli, hogy hatásos lehet egy ilyenfajta népi diplomáciai kezdeményezés, főként, ha minél több szervezet, párt, politikai tömörülés és állampolgár csatlakozik a felhíváshoz. Hozzátette: a kezdeményezéshez jó alkalomként szolgál a második világháború kitörésének 50. évfordulója, hiszen - mint hangsúlyozta - Európában ugyan negyvennégy esztendeje béke van, ám ez a béke folyamatos megújításra szorul. Ennek során pedig fontos lenne mindkét oldalon az ellenségképpel való végérvényes szakítás. A Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásáról Király Zoltán úgy vélekedett, hogy ezt csak az összeurópai rendezés keretébe illesztve lehetne megvalósítani. A sajtótájékoztatón Király Zoltán javaslatának ismertetése mellett bejelentették az ugyancsak az ő felvetése nyomán szerveződött ellenzéki képviselői csoportosulás létrejöttét. Az ellenzéki frakcióhoz csatlakozott a közelmúltban a parlamenti pótválasztások során mandátumhoz jutott három képviselő, Roszik Gábor, Debreczeni József, Raffay Ernő, s rajtuk kívül Bánffy György is. Ezzel kapcsolatosan Király Zoltán kifejtette: a parlamentarizmushoz elengedhetetlenül hozzátartozik egy, az oppozíciót felvállaló csoport léte. Ugyanakkor a jelenlegi átmeneti időszakban fontos, hogy az ellenzéknek legyen parlamenti képviselete. Hozzáfűzte azonban, hogy a parlamenti ellenzék tevékenysége nem jelenti az Ellenzéki Kerekasztal egységes képviseletét a Tisztelt Ház falai között. (folyt.köv.)
1989. augusztus 31., csütörtök 17:41
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Sajtótájékoztató Király Zoltán képviselő javaslatáról (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Az újságírók kérdéseire válaszolva Roszik Gábor elmondta azt is, hogy bár a pótválasztások során mandátumhoz jutottak valamennyien a Magyar Demokrata Fórum tagjai, ez nem jelenti azt, hogy úgymond az MDF politikai szócsövei kívánnának lenni a Parlamentben. Ezt erősítette meg Raffay Ernő is, aki annak a véleményének adott hangot, miszerint az ellenzéki képviselőknek valamennyi ellenzéki politkai erő nevében kell fellépniük - mindaddig amíg közös az ellenfelük. A közös ellenfél pedig nem más - hangsúlyozta a képviselő - mint ,,az országot tönkretevő kommunista hatalom,,. Az újonnan megválasztott MDF-tag képviselők - ugyancsak a kérdésekre reagálva - elképzelhetetlennek tartották, hogy bármiféle paktum létrejöhetne az MDF és az MSZMP reformszárnya között. Még azt is kizártnak ítélték, hogy a választásokat követően koalícióra lépne egymással e két politikai erő, főleg, ha az MSZMP továbbra sem szabadul meg azoktól a csoportjaitól, amelyek egyértelműen konzervatív, dogmatikus irányvonalat képviselnek. (MTI)
1989. augusztus 31., csütörtök 17:43
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|