Rendszerváltás és az MTI

	Catherine Lalumiére magyarországi tárgyalásai (2. rész)
A nap folyamán az Európa Tanács főtitkára találkozott Barabás Miklóssal, az Országos Béketanács főtitkárával, aki beszámolt a Budapesten létesítendő Európa Ház céljairól, idei programjáról. Felajánlotta, hogy az Európa Ház megismerteti a közvéleménnyel az Európa Tanács tevékenységét, és felkérte a főtitkárasszonyt, hogy vállalja el az Európa Házat támogató nemzetközi tanács tagságát. Catherine Lalumiére magyarországi tárgyalásai befejeztével sajtótájékoztatón számolt be tapasztalatairól. Elmondta, hogy Magyarország és az Európa Tanács kapcsolatai az elmúlt három évben jelentős mértékben fejlődtek. Az európa tanácsi tagság iránti magyar kérelmet a testület rokonszenvvel fogadta. Elbírálásához legalább egy esztendő szükséges, de a főtitkár úgy vélekedett, hogy valószínűleg még az idén kedvező döntés születik. Ennek azonban az is feltétele, hogy a márciusi választások zavartalanok legyenek, s az országban a reformok tovább folytatódjanak. Az Európa Tanács ugyanis csak azokat az országokat várja soraiba, amelyek pluralista demokráciával rendelkeznek, és tiszteletben tartják az emberi jogokat. Ezért nem lehetett az eltelt negyven év során egyetlen közép-kelet-európai ország sem tagja az ET-nek. A kedvező változások láttán azonban a testület örömmel fogadja soraiba az arra alkalmassá váló országokat. Ezért is látogatott a főtitkár Magyarországra. Kérdésekre válaszolva elmondotta, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének képviselői részt vesznek a márciusi magyarországi választásokon. Nem ellenőrző bizottság érkezik ide, az ET képviselői csupán megfigyelik, hogy mi történik a választások során, járni fogják az országot, és sok emberrel találkoznak. Az ide érkezők az Európa Tanács öt politikai csoportját képviselik. A képviselőket egyébként maguk a politikai csoportok választják ki, az ET-ben alkalmazott általános gyakorlat szerint. A továbbiakban arról szólt, hogy a kisebbségek problémája erősen foglalkoztatja a testületet. Nyugat-Európában is gondot jelent helyzetük, de e téren Kelet-Európában jelentősebb problémákkal kell szembenézni. A háború után kialakult határok ugyanis nem felelnek meg a népek földrajzi elhelyezkedésének. Az Európa Tanács véleménye szerint biztosítani kell az emberi jogok - ennek keretében a kisebbségi jogok - tiszteletben tartását mindenütt, ugyanakkor meg kell őrizni az államok stabilitását, a határok sérthetetlenségét. Ha azonban nem érzik át az ezzel kapcsolatos felelősségüket az európai országok vezetői, akkor nagyon könnyen robbanásveszélyes helyzet alakulhat ki. A nacionalizmus sok esetben már katasztrófához vezetett. (folyt.köv.) 1990. február 7., szerda 18:02
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »