 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Személyi szám
"... hajlandó vagyok
igazat adni Dr. Sólyom Lászlónak, az Alkotmánybíróság helyettes
elnökének, aki most a választási ajánlócédulákkal kapcsolatban
fenntartotta azt a külön véleményét, hogy ezeken a személyi szám
alkalmazása felesleges. Tehát a szükségesnél nagyobb mértékben
korlátozza az állampolgárok jogát személyes adataik védelmére. A
jogtudós azzal érvelt, bíró társaival szemben, hogy az ajánlási
szelvény hitelessége a rajtalévő kódszám révén is megállapítható. A
személyi szám megadására tehát nincs szükség. Ennek analógiájára
elmondható az is, hogy valamely elismervény vagy szerződés
hitelessége a sajátkezű aláírásokból is kétségtelen, ha ezekhez ott
a lakcím is, és méginkább így van, ha netán tanúk aláírása teszi
nyomatékosabbá az okíratot. "
|
|
|
|
|
|
 |
Megnyílt az MSZMP nyári egyeteme Tatán (2. rész)
|
Az MSZMP előző Központi Bizottsága felismerte, hogy a politikai rendszert meg kell reformálni, s vezérelve az lett, hogy pruralizálni kell a társadalmat. Már ekkor látható volt azonban, hogy e folyamat nem állhat meg az egypártrendszer keretén belül, az áramlatok különbözőségére épülő pluralizmusnál. A pártértekezlet után a pártmozgalomban és a társadalomban is felszinre kerültek a mélyebb, a történelmi fejlődés során felgyülemlett ellentmondások, problémák, s amelyek miatt a pártértekezlet határozatait hamarosan meg kellett haladni. Ide tartozott a múlt értékelése is.
1948-ban helyes volt a politikai fordulat a népi demokratikus
irányba, s a szocializmus felé fordulás is igazolható. Azonban
azt a szocializmus modellt, amelyet 1949-től gyorsított tempóban
nemzetközi sugallmazásra, önálló és egyben egyéni viszonyokra
épülő egységes állami, gazdasági és társadalmi rendszerként akartak
kialakítani, tévútnak kell tekinteni. Ez a mai MSZMP politikai
filozófiájánakm elméletének és gyakorlatának egyik legfontosabb
kérdése. Ebből következően ugyanis, ha hibás volt a modellváltás
1949-től, akkor más megvilágításba kerülnek az 1956-os események.
Nyers Rezső ezután azt a kérdést vizsgálta: milyen párt legyen
az MSZMP. Kijelentette: elsősorban azt kell tudni, milyen ne
legyen. A pártvezetés azt a véleményt alakította ki, hogy ne
legyen zárt ideológiában élő, zárt, szép új világot megvalósítani
akaró politikai mozgalom. A magyarországi szocializmus eddigi
történelmének tanulságai alapján a mindennapokban élő, de a
társadalmat hosszú távon mégis megváltoztatni akaró, reális
szocialista párt igyekezzen lenni. Az MSZMP legyen a reformok
pártja, olyan, amelyik a társadalmi folyamatosságot és a reformokat
egymással kombinálja, mindig a legaktuálisabbat veszi elő, s
emellett a történelmi célokért küözd.
A gazdasági reformról szólva, annak kibontakozását a
választások utáni időre jelőlte meg. Addig azonban számos olyan
lépést meg kell tenni, amellyel az MSZMP elősegíti a leendő kormány
munkáját.
A vitaindítót a késő esti órákba nyúló konzultáció követte.(MTI)
1989. augusztus 21., hétfő 00:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|