|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Személyi szám
"... hajlandó vagyok
igazat adni Dr. Sólyom Lászlónak, az Alkotmánybíróság helyettes
elnökének, aki most a választási ajánlócédulákkal kapcsolatban
fenntartotta azt a külön véleményét, hogy ezeken a személyi szám
alkalmazása felesleges. Tehát a szükségesnél nagyobb mértékben
korlátozza az állampolgárok jogát személyes adataik védelmére. A
jogtudós azzal érvelt, bíró társaival szemben, hogy az ajánlási
szelvény hitelessége a rajtalévő kódszám révén is megállapítható. A
személyi szám megadására tehát nincs szükség. Ennek analógiájára
elmondható az is, hogy valamely elismervény vagy szerződés
hitelessége a sajátkezű aláírásokból is kétségtelen, ha ezekhez ott
a lakcím is, és méginkább így van, ha netán tanúk aláírása teszi
nyomatékosabbá az okíratot. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (31. rész)
|
Több hozzászóló nem lévén, határozathozatal következett. Először arról a képviselői módosító javaslatról szavaztak, amely szorgalmazta: az özvegyi nyugdíjra való jogosultságot terjesszék ki az aktív korú férjre is. A társadalombiztosítási bizottság egyetértett ugyan a javaslattal, de 1990-től történő bevezetését nem támogatta. A kormány pedig azért nem fogadta el, mert nem tartja elvileg járható útnak, hogy olyan módosítást vezessenek be, amely összefügg a nyugdíjrendszer általános szabályaival, illetve a saját jogú nyugdíjrendszer 1991-től tervezett módosításával. Szabó Tamás javaslatát az Országgyűlés sem fogadta el. Ezután a törvényjavaslat egészéről szavaztak, azt az Országgyűlés nagy többséggel elfogadta. A Parlament késő délután megkezdte az Állami Számvevőszék szervezeti felépítéséről, létszámáról és éves költségvetéséről szóló előterjesztés tárgyalását; e napirendi ponthoz dr. Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta: az intézményt negyven évvel ezelőtt azzal a szándékkal szüntették meg, hogy az állami hatalmat ne korlátozhassa olyan ellenőrzés, amely zavarta volna azokat, akik nem kívántak döntéseikbe beleszólást. A Parlament jelentős lépést tett a jogállamiság felé az intézmény visszaállításával. A szervezeti felépítésre vonatkozó előterjesztést kiegészítve elmondta, hogy a tervezéskor osztrák és NSZK-beli példákat követtek. A javaslat a szervezeti felépítésre két változatot tartalmaz: a költségvetési bizottság a regionális szerveződést szorgalmazó inditványát főleg azzal indokolta, hogy ezzel a megoldással kizárható vagy legalábbis csökkenthető lenne a helyi összefonódás lehetősége. Az ÁSZ elnöke a továbbiakban ismertette: a számvevőszék csaknem háromszáz alkalmazottját mintegy ezer pályázó közül választják ki. A szervezet tagjainak túlnyomó többsége egyetemi, a többiek más felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. A költségvetés-tervezetben szereplő kétféle összeget magyarázva elmondta, hogy az állami költségvetés a KNEB megszüntetésének kiadásait is tartalmazza, s ezért magasabb. Az Állami Számvevőszék elnöke az előterjesztéshez csatolt határozati javaslat elfogadását kérte a képviselőktől. (folyt.köv.)
1989. december 18., hétfő 19:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|