Rendszerváltás és az MTI

	Befejezte kétnapos ülését az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága (1. rész)
1989. december 15., péntek - Százezer forint miniszteri fizetést javasol - havi bruttó értékben - az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága, amely pénteken befejezte kétnapos ülését. Ez a javaslat a vezető állami tisztségviselők javadalmazásáról szóló törvénytervezet részeként született meg, s alapul szolgál a miniszterhelyettesi, az államtitkári, az államminiszteri besorolásban, illetve a miniszterinél magasabb közjogi funkcióban dolgozó tisztségviselők javadalmazásának megállapításához. A bizottság azt támogatja, hogy ezzel azonos javadalmazásban részesüljön a minisztereken kívül az állampolgári jogok szószólója, az Alkotmánybíróság elnökhelyettese és valamennyi tagja, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a Legfőbb Ügyész. A miniszteri fizetést 100 százaléknak tekintve 120 százalékos fizetést ajánl az államminisztereknek és az Állami Számvevőszék elnökének. 140 százalékot javasol az Országgyűlés, a Minisztertanács és az Alkotmánybíróság elnökének. Az államtitkári besorolás 80 százalék - ennyit kap majd például az Állami Számvevőszék alelnöke, a Minisztertanács Hivatalának elnöke és maguk az államtitkárok. 70 százalékos javadalmazásban részesülnek a miniszterhelyettesek, továbbá az Országgyűlés főtitkára és Hivatalának vezetője, valamennyi országos hatáskörű szerv vezetője, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese, a Legfőbb Ügyész helyettese. A törvényjavaslat támogatását hosszas vita előzte meg, amelynek alapkérdése azt volt: még a jelenlegi Parlament és most, decemberben döntsön-e erről, avagy hagyja örökül az új Parlamentnek és kormánynak? Kideríthetetlen volt az is: ki döntött arról, hogy a terv- és költségvetési bizottság legyen ennek a törvényjavaslatnak az előterjesztője. A bizottság tagjai végül elenyésző többséggel határoztak úgy, hogy állást foglalnak a tervezetről. A tiltakozók álláspontja az volt, hogy nem lehet ilyen szakmailag előkészítetlen, megalapozatlan tervezetről felelősen dönteni. Ugyanez az érv hangzott el a társadalmi szervezetek állami támogatásának odaítélésével összefüggésben. A terv- és költségvetési bizottság albizottsága nem is vállalkozott összegszerű elosztásra, csupán az irányelvek meghatározására. Álláspontja az, hogy állami támogatás címén összességében nem lehet nagyobb összeget juttatni a társadalmi szervezeteknek, mint az idén. Ez azt jelenti, hogy az igényként benyújtott 2,9 milliárd forint helyett csak 1,1 milliárdot osszanak szét. (folyt. köv.) 1989. december 15., péntek 16:11
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »