Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés jogi bizottságának ülése (2. rész)
Azt javasolják, hogy a lakbéremelés differenciált legyen, a jobb minőségű lakások bére emelkedjék nagyobb mértékben. A lakáshitelekkel kapcsolatos javaslat szerint az öt évnél nem régebbi kölcsönök felvevőinek ne kelljen kamatadót fizetni, míg az 5-10 éves hiteleknél a kamatadó a jelenleg törlesztendő részlet 50 százaléka, a 10 évnél régebbieknél pedig 100 százaléka legyen. Egy másik változaton is dolgoznak a szakemberek. Ennek lényege, hogy kamatadó helyett a hiteltörlesztést gyorsítsák. Ez a jelenlegi törlesztési részletek duplájára emelését, illetve maximálisan havi ezer forinttal történő növelését jelentené. Így a 30-35 éves lejáratú hiteleket a lakástulajdonosok 15-20 esztendő alatt fizethetnék vissza. Mivel ez az első 2-3 esztendőben nem csökkentené jelentősen a költségvetés kiadásait, ezért a bizottság szerint a vállalatoknak is be kellene kapcsolódniuk a terhek vállalásába. Erre a célra a vállalatok béralapjának mintegy 5 százalékát kellene fordítani. Dolgoznak egy harmadik variáción is, amely lényegében a törlesztés gyorsításának és a kamatadó bevezetésének kombinációját jelentené. Ennek lényege, hogy a többlet-törlesztés feléből a következő két esztendő során gyorsítanák a hitellejáratot, a másik fele viszont adóként folyna be a költségvetésbe. A két év elmúltával a teljes összeggel a hitelvisszafizetést gyorsítanák. Az elhangzott javaslatokat Horváth Jenő (Budapest) saját elgondolásaival egészítette ki. Véleménye szerint a kormány lakáskoncepciójában megfogalmazott ,,A,, variáció - kamatadó bevezetése - jelentős módosításokkal elfogadhatóvá tehető. Végül is a bizottság úgy döntött, hogy a kormány által benyújtott változatok közül egyetlen eggyel sem ért egyet, de támogatja Horváth Jenő indítványát. A képviselő azt a minisztérium szakembereivel pontosítsa, s így kerüljön az Országgyűlés elé. Ezt követően a bizottság tagjai úgy határoztak, hogy a kormány jövő évi költségvetésével kapcsolatban mégsem foglalnak állást, mivel azt nem támogatják, ám nem is vetik el. Ugyancsak Kunos Péter terjesztette be a fogyasztási adókról és fogyasztási árkiegészítésekről szóló törvényjavaslatot. Elmondotta, hogy a javaslatban a jelenlegi alacsonyabb szintű jogszabályt dolgozták át törvénnyé. A kormány szerint azonban nem szükséges, hogy a jogszabályban az adók és a támogatások pontos mértékét is rögzítsék. A képviselők többsége ezzel az állásponttal nem értett egyet. Úgy érveltek, hogy nem szabad ilyen fontos kérdésben ekkora döntési szabadságot hagyni a kormánynak. (folyt.köv.) 1989. december 14., csütörtök 18:35
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »