![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Világhíradó:
Személyi szám
"... hajlandó vagyok
igazat adni Dr. Sólyom Lászlónak, az Alkotmánybíróság helyettes
elnökének, aki most a választási ajánlócédulákkal kapcsolatban
fenntartotta azt a külön véleményét, hogy ezeken a személyi szám
alkalmazása felesleges. Tehát a szükségesnél nagyobb mértékben
korlátozza az állampolgárok jogát személyes adataik védelmére. A
jogtudós azzal érvelt, bíró társaival szemben, hogy az ajánlási
szelvény hitelessége a rajtalévő kódszám révén is megállapítható. A
személyi szám megadására tehát nincs szükség. Ennek analógiájára
elmondható az is, hogy valamely elismervény vagy szerződés
hitelessége a sajátkezű aláírásokból is kétségtelen, ha ezekhez ott
a lakcím is, és méginkább így van, ha netán tanúk aláírása teszi
nyomatékosabbá az okíratot. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A kerekasztal eredményei, kudarcai
|
![](../img/spacer.gif)
---------------------------------- London, 1989. szeptember 18. (BBC, Késő esti panoráma) - Az MSZMP és az ellenzék megegyezett a többpártrendszerű választásokra vonatkozóan. Mint Sally Ackroyd jelentéséből kiderül: nem volt egyszerű a megegyezés. - A megegyezés drámai csúcspontként szolgál ahhoz a több mint 1000 óra tárgyaláshoz, melyet a kommunisták folytattak az ellenzékkel a többpártrendszerű választásról és az új alkotmány megszövegezéséről, hogy az országot párt-és rendőrállamból polgárjogokon alapuló állammá változtassák. Lényeges kompromisszumokat tett mindkét fél, hogy végül is a záróokmányt elfogadják. Nyers Rezső a párt elnökségének tagja máris jelentős lépésként üdvözölte az eredményt, amikor két radikális ellenzéki csoport - a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fidesz - bejelentette, hogy nem hajlandó az okmányt aláírni. Elítélték a megegyezést, modván, hogy ez nem szavatolja a valóban szabad és igazságos választások megtartását. Ugyancsak nehezményezték, hogy a párt nem hajlandó elszámolni a vagyonával, nem hajlandó kivonni szervezeteit az ország gyáraiból és nem hajlandó feloszlatni a Munkásőrséget. Fő ellenvetésük azonban az az elhatározás volt, melynek értelmében az ország népszavazás útján választ elnököt, még a választások megtartása előtt. Mert így - mondják - a párt jelöltjének, Pozsgay Imrének igazságtalan előnye lenne a többi jelölttel szemben. A Fideszt és a szabaddemokratákat kivéve a többi ellenzéki csoport aláírta az okmányt. +++
1989. szeptember 18., hétfő
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|