 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Személyi szám
"... hajlandó vagyok
igazat adni Dr. Sólyom Lászlónak, az Alkotmánybíróság helyettes
elnökének, aki most a választási ajánlócédulákkal kapcsolatban
fenntartotta azt a külön véleményét, hogy ezeken a személyi szám
alkalmazása felesleges. Tehát a szükségesnél nagyobb mértékben
korlátozza az állampolgárok jogát személyes adataik védelmére. A
jogtudós azzal érvelt, bíró társaival szemben, hogy az ajánlási
szelvény hitelessége a rajtalévő kódszám révén is megállapítható. A
személyi szám megadására tehát nincs szükség. Ennek analógiájára
elmondható az is, hogy valamely elismervény vagy szerződés
hitelessége a sajátkezű aláírásokból is kétségtelen, ha ezekhez ott
a lakcím is, és méginkább így van, ha netán tanúk aláírása teszi
nyomatékosabbá az okíratot. "
|
|
|
|
|
|
 |
- Új akadémiai törvény - 1. folyt.
|
A Magyar Tudományos Akadémiának pedig még az 1970-es években is
elég volt egy párthatározat, hogy kutatók repüljenek az állásaikból,
hogy a Filozófiai Intézetre rákényszerítsék a tudományos-technikai
forradalom és a szocialista tudat úgynevezett kutatási főirányait és
ezzel elsorvasszák a filozófiai életet. És a példákat még lehetne
sorolni.
Ehelyett inkább két megtörtént esetet mesélnék el az 1980-as
évekből, amelyek mutatják a magyar tudományos élet pártközponti és
belügyminisztériumi kézivezérlésű irányítását.
Az egyik Magyar Bálint kidobásának a körülményeire vonatkozik. A
lengyel gazdaságot kutató Magyar Bálinttól lengyelországi útja után
bevonták útlevelét. Azután a Világgazdasági Kutatóintézet azzal az
indoklással mondott fel neki, hogy útlevél híján munkakörét nem
tudja ellátni. Közgazdászok egy csoportja tiltakozó levelet
juttatott el az Akadémia elnökének, Szentágothai professzornak, aki
megígérte, hogy orvosolja az esetet. Ezután egy elég meglepő
hangvételű, lényegében elutasító levélben válaszolt a tiltakozóknak.
Mikor megkérdeztem, hogy ezt mire véljem, azt válaszolta: a
levelet nem ő, hanem Knopp András írta, de vele íratták alá.
A másik eset Major Iván közgazdásszal fordult elő, aki nyugati
útjáról hazatérve a szakmájához is szükséges könyveket akart
behozni. A határon ezeket elkobozták tőle, majd a Belügyminisztérium
felszólítására az intézet akkori igazgatója, Nyers Rezső
figyelmeztetésben részesítette. Igaz, az elkobzott könyveket
besorolták az intézet könyvtárába, így kölcsönzés útján Major Iván
is elolvashatta saját könyveit.
A példák talán mutatják: valóban szükséges az Akadémia
megújulása. Hogy ehhez elég-e egy törvény, az viszont több mint
kérdéses. Az Akadémia történetét mindenesetre nem ártana újra írni.
+++
1989. szeptember 14., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|