 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Személyi szám
"... hajlandó vagyok
igazat adni Dr. Sólyom Lászlónak, az Alkotmánybíróság helyettes
elnökének, aki most a választási ajánlócédulákkal kapcsolatban
fenntartotta azt a külön véleményét, hogy ezeken a személyi szám
alkalmazása felesleges. Tehát a szükségesnél nagyobb mértékben
korlátozza az állampolgárok jogát személyes adataik védelmére. A
jogtudós azzal érvelt, bíró társaival szemben, hogy az ajánlási
szelvény hitelessége a rajtalévő kódszám révén is megállapítható. A
személyi szám megadására tehát nincs szükség. Ennek analógiájára
elmondható az is, hogy valamely elismervény vagy szerződés
hitelessége a sajátkezű aláírásokból is kétségtelen, ha ezekhez ott
a lakcím is, és méginkább így van, ha netán tanúk aláírása teszi
nyomatékosabbá az okíratot. "
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZMP munkahelyi jelenlétének problémája
|
-------------------------------------------
München, 1989. szeptember 8. (SZER, Magyar kérdés) - Vegyük
szemügyre, hogy ki illetékes eldönteni: működjenek-e az üzemekben,
gyárakban, szövetkezetekben, az iskolákban, az állami-és
közigazgatási intézményekben az MSZMP szervezetei, vagy sem?
- A Népszabadság múlt heti száma öles betűkkel hirdeti: a
Központi Bizottságnak van joga eldönteni, mi legyen a munkahelyi
pártszervekkel.
A budapesti pártbizottság küldöttklubjának összejövetelén,
amelyen Nyers Rezső és Grósz Károly - az MSZMP elnöke és főtitkára -
is részt vett, az egyik küldött Pozsgay Imrét támadva azt kérdezte:
milyen felhatalmazás alapján volt joga a Nemzeti Kerekasztalnál
tárgyaló pártdelegáció vezetőjének arra, hogy a párt belső helyzetét
és működésének fontos mozzanatát jelentő kérdést - a munkahelyi
pártszervezetek ügyét - politikai alku tárgyává tegye.
A kérdést feltevő Udvarhelyi Lászlának azonban nem ezt, hanem
azt a kérdést kellett volna előszőr feltennie, hogy vajon mi tette
lehetővé és egyáltalán miként történhetett meg, hogy 1947-48-ban a
kommunista párt az ország lakosságának a megkérdezése nélkül, annak
a feje felett döntse el, hogy - a megszálló hatalomra támaszkodva -,
erőszakkal kisajátítsa a munkahelyeket, és ott tulajdonosként
rendezkedjék be.
Az MSZMP gazdasági hatalma ugyanúgy illegitim, mint
monopolhelyzete a politikai életben. Ha a kérdés feltevőjében és
elvbarátaiban lenne önkritika, akkor azt kérdezné: volt-e egyáltalán
valami haszna a magyar népnek abból, hogy a kommunisták egy
téveszmének a megszállottaiként rákényszerítették rendszerüket az
országra? (folyt.)
1989. szeptember 8., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|