![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Világhíradó:
Személyi szám
"... hajlandó vagyok
igazat adni Dr. Sólyom Lászlónak, az Alkotmánybíróság helyettes
elnökének, aki most a választási ajánlócédulákkal kapcsolatban
fenntartotta azt a külön véleményét, hogy ezeken a személyi szám
alkalmazása felesleges. Tehát a szükségesnél nagyobb mértékben
korlátozza az állampolgárok jogát személyes adataik védelmére. A
jogtudós azzal érvelt, bíró társaival szemben, hogy az ajánlási
szelvény hitelessége a rajtalévő kódszám révén is megállapítható. A
személyi szám megadására tehát nincs szükség. Ennek analógiájára
elmondható az is, hogy valamely elismervény vagy szerződés
hitelessége a sajátkezű aláírásokból is kétségtelen, ha ezekhez ott
a lakcím is, és méginkább így van, ha netán tanúk aláírása teszi
nyomatékosabbá az okíratot. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
főcím: "Nem a homlokzatot festjük, a házat építjük át" alcím: Beszélgetés Kovács Jenővel, az MSZMP PIB tagjával, a KB titkárával
|
![](../img/spacer.gif)
A Magyar Szocialista Munkáspárt új szervezeti szabályzata, egy új párt alapszabálya lesz - olyan szocialista párté, amely politikáját a tagság akarata szerint alakítja, s magában is hordozza a demokratikus szocializmus alapértékeit. Ezt hangsúlyozta Kovács Jenő, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki e témának felelőse az MSZMP vezetésében - Az előkészületekből, köztük az új szervezeti szabályzat - az Alapszabály - tervezetéből kitűnik: a közeljövőtől fogva az MSZMP nem lesz többé bolsevik típusú párt. Mit jelent ez, azaz: az eddigi normák közül mi veszíti érvényét? - Előre kell bocsátani: a szó klasszikus értelmében az MSZMP eddig sem volt igazi bolsevik párt. De ezt most felesleges elemezgetni, ezen lépjünk túl. Nos, én azt hiszem, hogy meg fog szűnni a pártban az, hogy a tagság szerepe legföljebb véleményezésre korlátozódjon, s főképp arra, hogy végrehajtsa a valakiktől-felülről-érkező utasításokat. Ez megfordul: a tagságnak önálló kezdeményezési jogot kell biztosítani a politika megformálásában, megerősítve a tagok szuverenitását - és a közös akarat kialakítására alkalmas választott testületeket kell létrehozni. Ez a döntő, s ehhez kell igazítani minden szabályt. Így a változások is nagyon jelentősek. Kiemelendő: a párton belül szabadon kell működniük a különféle nézetcsoportoknak. Ide tartozik, hogy a pártba való belépést igazán önkéntes elhatározásként kell kezelni. Létre kell hozni a szükséges mechanizmust a párttagság szabad akaratának kinyilvánításához. Az eszmei-szellemi vitákat nem ellenőrző vagy fegyelmi bizottságoknak kell elbírálniuk. Továbbá: ki kell alakítani a párton belüli nyilvánosság eszközeit - és így folytatható tovább a gyakorlati változtatások egész sora. Logikus, hiszen ha egy elvet, egy egész pártszerkezetet megváltoztatunk, akkor kevés olyan részlet, szabály, marad, ami továbbra is fenntartható. - Azt jelenti mindez, hogy az eddig megszokott pártfegyelem helyébe - mondjuk - a párterkölcs lép? S a demokratikus centralizmust felváltja valamilyen más szervezeti alapelv? (folyt.)
1989. szeptember 8., péntek 14:11
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|