|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Személyi szám
"... hajlandó vagyok
igazat adni Dr. Sólyom Lászlónak, az Alkotmánybíróság helyettes
elnökének, aki most a választási ajánlócédulákkal kapcsolatban
fenntartotta azt a külön véleményét, hogy ezeken a személyi szám
alkalmazása felesleges. Tehát a szükségesnél nagyobb mértékben
korlátozza az állampolgárok jogát személyes adataik védelmére. A
jogtudós azzal érvelt, bíró társaival szemben, hogy az ajánlási
szelvény hitelessége a rajtalévő kódszám révén is megállapítható. A
személyi szám megadására tehát nincs szükség. Ennek analógiájára
elmondható az is, hogy valamely elismervény vagy szerződés
hitelessége a sajátkezű aláírásokból is kétségtelen, ha ezekhez ott
a lakcím is, és méginkább így van, ha netán tanúk aláírása teszi
nyomatékosabbá az okíratot. "
|
|
|
|
|
|
|
A SZOT és az MDF vezetőinek találkozója (1. rész)
|
1989. február 14. kedd - Képes-e a szakszervezeti mozgalom a múltjával szembenézni, a függetlenedés útját végigjárni - erről és más politikai, társadalmi, gazdasági kérdésekről volt szó a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Demokrata Fórum vezetőinek kedden, a SZOT székházában megtartott megbeszélésén. Az MDF képviselői szerint a szakszervezetek sem kerülhetik el, hogy határozottan leszámoljanak a múltukkal, ha demokratizálódó politikai viszonyaink között be akarják tölteni feladatukat. Csoóri Sándor, az MDF elnökségének tagja azt vetette fel - utalva a szervezett dolgozók múltheti tömegdemonstrációjára -, miként egyeztethető össze a SZOT megújulási törekvéseivel, hogy új dolgokat régi formák között igyekszik megvalósítani. Bíró Zoltán, az MDF másik vezetője megértéssel szólt annak a folyamatnak a nehézségeiről, amelyet a szakszervezetek függetlenedése jelent a párttól, de mint mondta, a köldökzsinór még létezik a két szervezet között. Ha a többpártrendszer realitássá válik, akkor már nem az lesz a kérdés, hogy milyen a szakszervezetek viszonya az MSZMP-hez, hanem az, hogy hogyan viszonyul a különféle pártokhoz - mondta. Ezzel kapcsolatban az MDF több vezetője is kifejtette azt a véleményét, hogy a több pártrendszerben a szakszervezetek kulcsszerepet tölthetnek be, mások ennél is tovább mentek, s azt mondták, hogy esetenként akár a mérleg nyelve is lehet a mozgalom. Für Lajos szerint, ha sikerülne megvalósítania a szakszervezeteknek, hogy ismét alulról építkező mozgalommá váljanak, akkor ezzel azt a közönyt is oldani tudnák az emberekben, amit ma fontos politikai kérdések iránt viszonylag széles körben tapasztal. A közöny mellett egyfajta félelem is jelen van a társadalomban, - mutattak rá az MDF vezetői.
A szakszervezeti mozgalom már többször tanubizonyságát adta, hogy képes és akar is szembe nézni múltjával - mondták a SZOT vezetői. Ennek egyik jele az volt, amikor szakítottak azzal a 40 éven keresztül vallott és gyakorolt felfogással, hogy a szakszervezeteknek ugyanolyan feladatuk a gazdálkodás, a termelés segítése, mint a munkavállalók érdekeinek képviselete. Ha Magyarországon valóságos pártok működnek majd, akkor a szakszervezeti mozgalom válaszút elé kerül, hogy hagyja-e magát szétforgácsolni a különféle politikai erőktől, vagypedig koalíciós alapon működik tovább - mondta Nagy Sándor, a SZOT főtitkára. (folyt.köv.)
1989. február 14., kedd 20:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A SZOT és az MDF vezetőinek találkozója (2. rész)
|
Mivel a mozgalom egységét, s az abban rejlő erőt mindenféleképpen meg kívánják őrizni, ezért az egyetlen megoldás az, hogy alkalmassá tegyék a szakszervezeti mozgalmat a koalíciós alapon való működésre. Ezzel kapcsolatban Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára megjegyezte: a szakszervezeti tagságnak az az érdeke, hogy a politikai pártok a szakszervezetek megnyeréséért harcoljanak, ne pedig a szakszervezeteken belül. Ezért, ha szükséges, ki kell mondani, hogy a szakszervezeti mozgalom független a politikai, nemzeti, vallási hovatartozástól. A SZOT vezetői nem értettek egyet az MDF képviselőinek azzal a véleményével, hogy az emberek körében ma a közöny uralkodna, hiszen a szakszervezetek tisztségviselői nap mint nap ennek ellenkezőjét tapasztalják. Az viszont más dolog, hogy léteznek olyan közvetítő mechanizmusok, amelyek két-három millió ember hangját nem létszámukkal arányosan hangosítják fel. Ezzel összefüggésben tért vissza Nagy Sándor a múlt heti munkásgyűlésre is, amely újabb bizonyítékát adta annak, hogy az emberek nem szemlélik közönyösen a körülöttük történő dolgokat. Azokra a megjegyzésekre utalva, amelyek ezt a nagygyűlést régi, sőt teátrális formának is minősítették, rámutatott: a szakszervezeti mozgalomnak vannak olyan hagyományai, amelyeket nem szégyen felújítani. A találkozón szóba került a készülő sztrájktörvény, amelynek fontosságáról, tartalmáról megegyezik a SZOT és az MDF vezetőinek véleménye. Sok a hasonlóság a két szervezet gazdaságpolitikai elképzelései között is. Az MDF gazdaságpolitikai koncepciója nemrégiben készült el, s abban a szakszervezeti törekvésekhez hasonlóan nagy hangsúlyt kap a tulajdon reformja, a tulajdonosi és a dolgozói érdekeket megfelelően képviselő érdekérvényesítési intézményrendszer kiépítése, valamint az, hogy a munkaerő azonos rangú legyen az áruvilág többi szereplőjével, azaz értékén fizessék meg. (MTI)
1989. február 14., kedd 20:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|