|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz soproni csoportjának állásfoglalása
"A Fiatal Demokraták Szövetsége
soproni csoportja aggodalmát fejezi ki az osztrák-magyar határ
közelében, Siegendorfban (Cinfalva) tervezett hulladékmegesmmisítő
üzem építésével kapcsolatban:
- aggódunk, mert a 30 (
) méteresre tervezett kéményből az
égéstermékek az uralkodó széljárás függvényében elsősorban Sopron
felé áramlanának."
SZER, Magyar híradó:
Van kiút - SZDSZ sajtótájékoztató
"Kis
János hozzátette: ha csodatételre nem vállalkozhatnak is, arra
azonban tényleges lehetőség van, hogy még az idén megállítsák az
infláció gyorsulását, 1992-ben pedig 20 százalék alá, majd
1993-94-ben 5-6 százalékosra szorítsák vissza a pénzromlás
mutatóját.
Az SZDSZ szerint rövid távon az infláció megfékezését kell a
gazdaságpolitika középpontjába állítani, különben a lakosság igen
nagy tömegei fognak tönkre menni, és a gazdaság is szétzüllik.
Antiinflációs politika azonban nem képzelhető el sem az árak
befagyasztásával, sem minden korlátozás megszüntetésével. A béreket
sem lehet szerintük teljesen szabadjára engedni. Mindez csak arra
lenne jó, hogy vágtázó inflácáió alakuljon ki."
|
|
|
|
|
|
|
A hét kérdése: melyik oldalra áll Irán?
|
1990. szeptember 28. péntek (MTI-Panoráma) - Ha az Öböl
menti válság eddigi szakaszában lehet nyertesről beszélni, akkor
csak egyetlen ország jöhet szóba: Irán. Teheránt Bagdad hozta
rendkivül kedvező helyzetbe. Szerepe egyik pillanatról a másikra
hihetetlenül felértékelődött, amikor Szaddám Huszein egy váratlan
diplomáciai húzással békejobbot nyújtott addigi ősellenségének.
Az iraki vezető Irán megnyerése érdekében azonnal lemondott mindarról, amiért nyolc évig hihetetlen véres háborút folytatott szomszédjával. Önmagában már ez is Teherán jelentős győzelmét hozta, de az igazi nyereséget más jelenti, az, hogy Irán a nemzetközi közösség kitaszított páriájából fontos potenciális szövetséges lett.
Ebben a helyzetben egyszerre reálisak lettek azok az iráni vágyak, hogy Teherán regionális nagyhatalom legyen. Bár az utóbbi időben mind többször hangzik el, hogy katonai erőszak alkalmazása nélkül Irakot nem lehet távozásra kényszeríteni Kuvaitból, a fegyveres összecsapást a legtöbben szeretnék elkerülni. Bagdad ellen egyetlen eszköz látszik hatékonynak, a teljes embargó, s ennek megvalósításához Irán elengedhetetlen. Másrészt az a gondolat is kezd mind konkrétabb formát ölteni, hogy az Öböl térségének legnagyobb országát be kell majd vonni bármilyen hosszú távú biztonsági rendszerbe.
Az arab-iráni biztonsági rend ötletét - nyugati diplomaták szerint - Moszkva és London egyaránt támogatja. Ezt látszik igazolni az, hogy Nagy-Britannia félretette minden eddigi fenntartását és bejelentette, hogy rendezi diplomáciai kapcsolatait Iránnal. Az iráni vezetés nagyon ügyesen igyekszik megnyerésének árát mind magasabbra emelni. Többször is elitélte Irakot az agresszió miatt, s állandóan hangsúlyozza, hogy végrehajtja az ENSZ Irak ellenes határozatait. Ugyanakkor szabályosan ,,szent háborút,, hirdetett az Öbölben felsorakozott nemzetközi erő gerincét alkotó amerikaiak ellen, s nem győz figyelmeztetni arra, hogy a válságot a térség országainak kell megoldaniuk, külső beavatkozás nélkül.
Éppen az iráni magatartásnak erre a kettőségére utalt Mihail Moiszejev tábornok, a szovjet fegyveres erők vezérkari fönöke a The Washington Post című lapnak adott nyilatkozatában, amikor arra a veszélyre figyelmeztetett, hogy ha most katonai konfliktus robbanna ki az Öbölben, akkor Irán Irak mellé állna, s ez a világháború veszélyét idézné fel. Ez a moszkvai jelzés egyértelmű, csakúgy mint az a másik, hogy a Szovjetunió a napokban korszerű Mig-29-es vadásszgépeket adott el Teheránnak.++++
Gózon István, MTI-Panoráma
1990. szeptember 28., péntek 13:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|