Rendszerváltás és az MTI

	A szovjet csapatkivonásokról - Bíró József vezérőrnagy
------------------------------------------------------ London, 1990. február 16. (BBC, Késő esti Panoráma) - Budapesti különtudósítónk, Szakonyi Péter ma meginterjúvolta Bíró József vezérőrnagyot, aki most tért vissza a bécsi leszerelési értekezletről. - Tábornok úr A szovjet csapatkivonásokkal kapcsolatban eddig nagyon sok mindent nyilvánosságra hoztak, nagyon sok mindenről beszéltek. Egyetlen aspektusról azonban úgy érzem, hogy eddig elfeledkeztek. Nevezetesen arról, hogy a magyar hadsereg eddigi felépítése feltételezte a szovjet hadsereg jelenlétét, illetve ennek következtében bizonyos hadseregrészeket nem fejlesztettek, vagy egyáltalán hiányoztak is a magyar hadseregből. Számításba vették-e ezt a szovjet hadsereg kivonásával kapcsolatos intézkedések közepette? - Én úgy ítélem meg, hogy a kérdés felvetése jogos, és azt szeretném elöljáróban elmondani, hogy természetesen a Magyar Néphadsereg fejlesztését, eddigi felépítését nagyon sok tényező befolyásolta, így természetesen a szovjet csapatok magyarországi jelenléte is. Meghatározó azonban a magyar hadsereg fejlesztésében az a korábbi biztonságpolitika, az a katonai doktrína volt, amely ideológiai alapon határozta meg az ország fenyegetettségét és ellenségét. A Magyar Néphadsereg nagyságrendjét és az itt tartózkodó szovjet csapatok létszámát, fegyverzetének mennyiségét az a doktrína, az a doktrinális koncepció determinálta, hogyha mondjuk a szövetséget, vagy Magyarországot valamilyen irányból - elsősorban természetesen nyugati irányból ugye - agresszió érné, akkor már a háború kezdetén annak elhárítása érdekében olyan - a másik fél teljes megsemmisítése céljából - olyan nagyméretű támadó jellegű műveleteket kell folytatni, amely bizonyos mértékig feltételezte a hagyományos erőknél a Varsói Szerződés javára kialakult ilyenfajta asszimetriát. (folyt.) 1990. február 16., péntek
Vissza »

	- A szovjet csapatkivonásokról - 1. folyt.
Azt sem titkolom, megmondom őszintén, és hát azt hiszem hogy őszintén el kell mondanom, hogy bizonyára a korábbi magyar politika és állami vezetés azért, hogy a szovjet vezetéssel mondjuk mind kevesebb konfliktusa legyen bizonyára, belement, hogy a magyar hadsereg mindenképpen ilyen nagyságrendet érjen el, amely nagyságrend nem indokolt, figyelembevéve a magyarországi geostratégiai helyzetet, és egyéb tényezőket, és tulajdonképpen a hadsereg fejlesztése is bizonyos fokig ugye ebből az aspektusból indult ki, és jutott arra a szintre, amelynek a csökkentése most előttünk nagyon komoly feladatot jelent. Mi úgy ítéljük meg, hogy a szovjet csapatok kivonása után mi nem fejleszteni fogjuk ezt a hadsereget. Semmi nem indokolja ezt, egyrészt az európai helyzet nem indokolja, a szomszédokkal kialakult kapcsolatrendszerünk, és mindaz a folyamat, ami itt most végbemegy, egyáltalán nem azt követelné meg, hogy most a szovjet csapatok által kivont erőket mi valamilyen formában rekompenzáljuk. Mi korrekten végre fogjuk hajtani azokat a felsőbbszintű állami döntéseket, ami azt jelenti, hogy 30-35 százalékkal csökkentjük a magyar haderőt, és ezt mi 1991-ig meg fogjuk valósítani. A magyar vonatkozásban korábban mi a két haderőnemben gondolkodtunk, a szárazföldi haderőben és a honi légvédelemben. Mi továbbra is úgy gondoljuk, hogy ezt a két haderőnemet fogjuk fenntartani, azonban belső arányaiban fogunk jelentős változásokat eszközölni, tehát nemcsak azzal, hogy kevesebb lesz az eszközök mennyisége, hanem elsősorban azok az eszközök fognak prioritást kapni, előnyt kapni, amelyek a védelemmel vannak összefüggésben és amelyek az ország szuverenitását és garantált védelmét kell, hogy szolgálják. (folyt.) 1990. február 16., péntek
Vissza »

	- A szovjet csapatkivonásokról - 2. folyt.
- A már eddig bejelentett csapatcsökkentések szerint a szovjet csapatok kivonulnak tehát Magyarországról 1991. végéig legrosszabb esetben, viszont ezzel egyidőben - mint említette - közel 30 százalékkal csökken a magyar haderő létszáma is. Figyelembe véve a jelenlegi közép-európai helyzetet - Romániára, Jugoszláviára gondolok - nem okoz-e a szovjet csapatok hiánya instabilitást a magyar védelmi doktrínában? - Ez érdekes dolog lenne. Amikor tárgyaljuk a magyar hadsereg költségvetését, akkor mindig abból indulunk ki, hogy kedvező a nemzetközi helyzet, éppen ezért a magyarok védelemre fordított költségvetését jelentős mértékben lehet csökkenteni. Ekkor nem vetődik fel, hogy ebben az instabil helyzetben talán jó is volna, hogy esetleg a szovjet csapatok ne menjenek ki, ugyanakkor most, amikor a szovjet csapatok kivonása napirenden van, azért én optimista vagyok, hogy márciusban itt megállapodás lesz, a szovjet csapatok teljes kivonása meg fog valósulni. Azt tudom mondani, hogy a romániai és a jugoszláviai belső helyzet természetesen nagyon sok bizonytalansági tényezőt visel magán. De a megítélésünk az, hogy azért a Romániában a forradalom után kialakult helyzet bonyolultsága ellenére is egy demokratikus alapon - és gondolom Jugoszláviában is demokratikus alapon -, a politika eszközével a nemzetiségi problémákat erőszak nélkül meg fogják oldani. Mi úgy ítéljük meg, hogy ez elsősorban ennek a két országnak a belső ügye. És én kizártnak tartom azt, hogy bármelyik országban - és nagyon remélem - ezek az események nem fejlődnek oda, hogy a térségre komoly destabilizáló hatással lennének. (folyt.) 1990. február 16., péntek
Vissza »

	- A szovjet csapatkivonásokról - 3. folyt.
Éppen ezért azt mondom, s azt mondjuk, hogy a szovjet csapatok kivonásának nem lehet alapja, vagy bármiféle indoka a teljes kivonásnak valamilyen folytán a megkérdőjelezése, vagy az ütemének a csökkentése, vagy hogy esetleg Romániában, vagy Jugoszláviában milyen helyzet van. Ezt semmi nem indokolja, a szovjet csapatok politikai kivonásának politikai és katonai vonatkozásában véve nincsenek meg most már azok az alapjai, amik idáig erre predesztinálták. A magyar hadseregnek pedig alapvetően az a feladata lesz, hogy lényegesen kisebb nagyságrendben, technikailag elfogadható szinten garantálja az ország határainak biztonságát és szuvernitását. És meggyőződésem, hogy szóba nem kerülhet, hogy a magyar hadsereg valamiféle alkalmazása, vagy a magyar hadsereg iránt bármiféle lépés azzal függne össze, hogy Romániában és Jugoszláviában a helyzet hogyan fog alakulni. Én megmondom őszintén, optimista vagyok, hiszen azok a demokratikus erők fognak mindenképpen én úgy érzem ebben a két orszában most felülkerekedni, amelyek a megoldást elősorban politikai úton fogják keresni. +++ 1990. február 16., péntek
Vissza »