|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz soproni csoportjának állásfoglalása
"A Fiatal Demokraták Szövetsége
soproni csoportja aggodalmát fejezi ki az osztrák-magyar határ
közelében, Siegendorfban (Cinfalva) tervezett hulladékmegesmmisítő
üzem építésével kapcsolatban:
- aggódunk, mert a 30 (
) méteresre tervezett kéményből az
égéstermékek az uralkodó széljárás függvényében elsősorban Sopron
felé áramlanának."
SZER, Magyar híradó:
Van kiút - SZDSZ sajtótájékoztató
"Kis
János hozzátette: ha csodatételre nem vállalkozhatnak is, arra
azonban tényleges lehetőség van, hogy még az idén megállítsák az
infláció gyorsulását, 1992-ben pedig 20 százalék alá, majd
1993-94-ben 5-6 százalékosra szorítsák vissza a pénzromlás
mutatóját.
Az SZDSZ szerint rövid távon az infláció megfékezését kell a
gazdaságpolitika középpontjába állítani, különben a lakosság igen
nagy tömegei fognak tönkre menni, és a gazdaság is szétzüllik.
Antiinflációs politika azonban nem képzelhető el sem az árak
befagyasztásával, sem minden korlátozás megszüntetésével. A béreket
sem lehet szerintük teljesen szabadjára engedni. Mindez csak arra
lenne jó, hogy vágtázó inflácáió alakuljon ki."
|
|
|
|
|
|
|
Vajdasági magyarok
|
------------------
London, 1990. február 16. (BBC, Panoráma) - A Vajdaságban kezdeményező bizottság alakult a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének létrehozására. Milyen esélye van ennek a nemzetiségi jogok véddelmére és fejlesztésére hivatott szervezetnek arra, hogy hatósági bejegyzést nyerjen? Erről számol be rádiónknak Bódis Gábor újvidéki újságíró:
- Néhány hónapos huzavona után valószínűleg már a jövő héten rendeződik a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének jogi státusza. A szerb kormány ugyanis törvényjavaslatot terjesztett a köztársasági képviselőház elé, amelynek értelmében engedélyezik a politikai pártok megalakulását, és ezt csak 2 feltételhez kötik.
Az egyik az, hogy az alakuló pártoknak legalább 100 tagot kell számlálniuk, a másik pedig az, hogy programjukban nem propagálhatnak erőszakot.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége élni is akar ezekkel a jogokkal és várhatá, hogy a közeljövőben megtartja alakuló közgyűlését, és elkezdi alakítani a helyi szervezeteit tartományszerte.
A közösség aktivistáitól szerzett információk szerint hamarosan még néhány kezdeményezés lát majd napvilágot. Levéllel szándékoznak a köztársasági és tartományi kormányfőhöz fordulni, és kérni, hogy állítsanak vissza hét magyar nyelvű gimnáziumot a Vajdaságban. Ezt egyébként a nemrég meghozott oktatási törvény - legalábbis elméletben - lehetővé teszi. (folyt.)
1990. február 16., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Vajdasági magyarok - 1. folyt.
|
Ezenkívül kérelmezik azt is, hogy a jövőben ne korlátozzák a Magyarországon tanulni akarók számát. Mindez kedvező fejleménynek számít azok után, hogy a közösség megalapításának szándéka nem aratott osztatlan elismerést, főleg a népfront szerepét betöltő Szocialista Szövetség szerveiben, ami azért lényeges, mert ezeknek a hozzájárulása kell a szervezet bejegyzéséhez. Ezt példázza a még mindig vezető szerepet játszó kommunista párt vajdasági részlegében megtartott tanácskozás, amelynek témája a pluralizmus volt. Több felszólaló hangoztatta, hogy "nem szabad megengedni a nemzeti alapon történő szervezkedést, mert ez ellentéteket, gyűlöletet szít."
Ebben az összefüggésben említették meg a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségét. Sőt, az egyik vitázó nyíltan hangot adott dilemmájának és feltette a kérdést: Mi lesz, ha így szerveződnek a koszovói albánok és a többi nemzetiség is? Ez - szerinte - Jugoszlávia feldarabolását jelenti és a nemzetiségeknél éppen ezért a jugoszlávság szellemét kell fejleszteni. Mi megengedtük, hogy a nemzetiségeknek saját zászlajuk legyen, ami olaj a nacionalizmus tüzére, és ezt egy állam sem engedi meg - fejezte be eszmefuttatását a felszólaló.
A közösség kezdeményező bizottságának tagja azzal érvelt, hogy elsősorban a program és ne a nemzeti hovatartozás alapján ítéljék meg az ilyen szerveződést. Szerinte jellemző, hogy amint kezdeményezés születik a kisebbségi kollektivitásról, akkor azt bizonyos lázadásnak tekintik inkább, és nem a kisebbségi kolektivitás azon jogának, hogy ne maradjon le a fejlődésben a többségi kollektivitás mögött. Ilyen előzmények alapján nem tűnik egészen megalapozottnak a közösség aktivistáinak derűlátása, hogy az új köztársasági párttörvény megszületésével egyszeriben megteremtődnek a demokratikus előfeltételei egy ilyen kisebbségi szervezkedésnek is. +++
1990. február 16., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|