Rendszerváltás és az MTI

	Ülést tartott az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága (1. rész)
1990. február 16., péntek - Nem övezte túl nagy érdeklődés az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának péntekre összehívott ülését, mindössze hat képviselő tett eleget Berdár Béla bizottsági elnök meghívásának. Pedig a napirendi pontok között jó néhány érdekes téma szerepelt. Így egyebek között a főváros környezetvédelmi helyzete. Budapest Európa egyik legszennyezettebb városa - mondotta Bielek József, a Fővárosi Tanács elnöke. A közlekedés veszélyezteti leginkább a főváros levegőjét, sok a kétütemű jármű, s ráadásul a gépkocsipark átlagos életkora meghaladja a kilenc évet. A BKV autóbuszparkjának 40 százaléka nullára leírt, műszakilag elavult konstrukció, ám az új Ikarus-buszok sem mondhatók a legkorszerűbbeknek. Kevés és drága az ólommentes benzin. Az ipar csak két-három év múlva lesz képes megfelelő mennyiségű környezetkímélő benzint gyártani, ám ha addig nem születnek árpolitikai intézkedések, s továbbra is ez a benzinfajta lesz a drágább, mit sem javul a helyzet. Rontja a főváros levegőjét az is, hogy még működnek széntüzelésű kazánok; a főváros legszennyezettebb részén, a Mártírok útján például négy házban is széntüzelésű kazánnal fűtenek. Még az év végéig elkészül nyolc mérőállomás a fővárosban, amelyeken a legkorszerűbb nyugat-európai műszerek mérik folyamatosan a levegőben lévő szennyező anyagok mennyiségét. A város több pontján monitorokat is elhelyeznek, amelyek segítségével bárki nyomon követheti a szennyezettség alakulását. Mindez 83 millió forintba kerül. A Fővárosi Tanács elnöke nem tudott sok jót mondani a hulladékelhelyezésről sem. Budapesten mindössze egy szemétégető szolgál a háztartásokban keletkező hulladékok megsemmisítésére, ám ez a csehszlovák módszerekkel felépített berendezés üzembe állítása óta jóval elmarad a tervezett kapacitástól. Öt éven belül megtelnek a szemételhelyezésre alkalmas és elérhető távolságban lévő gödrök, így 1995-ben már mindenképpen szükség lenne egy újabb szemétégetőre. Ennek ára azonban - 1988-as árakon számítva - 9 milliárd forint - ám ezt a pénzt elő is kellene teremteni valahonnan. De honnan? Sürgős feladat lenne a szennyvíztisztító művek számának növelése is, hiszen egyelőre a fővárosban keletkező szennyvizeknek alig több mint egyötödét tisztítják biológiailag. (folyt.köv.) 1990. február 16., péntek 15:41
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ülést tartott az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága (2. rész)
A főváros gondjai közé tartozik továbbá, hogy kevés a zöldfelület. Bár az utóbbi időben tapasztalható némi növekedés, de sajnos nem a zsúfolt és füstös levegőjű belvárosban, hanem főként a külterületeken. A vitában felvetődött, hogy be kellene nálunk is vezetni a szemétszállítási díjat, ezzel a pénzzel talán bővíteni lehetne a köztisztasági célokra szolgáló forrásokat. Bielek József határozottan ellenezte ezt az elképzelést, mint mondotta, súlyos hiba lenne újabb terhet rakni a bérlők nyakába. A bizottság a két illetékes belügyminiszter-helyettes, Verebélyi Imre és Lackó László ismertetője alapján tárgyalt a települési önkormányzatról szóló törvényről, valamint a területgazdálkodás korszerűsítéséről. Elhangzott, hogy alkotmányos jognak kell tekinteni a községek és a városok önkormányzatát, a településeknek a lehető legnagyobb önállóságot kell biztosítani. Ennek azonban nem mond ellent az, hogy a települések társuljanak is egymással bizonyos feladatok ellátására. Az önkormányzatok gazdasági alapjairól szólva Lackó László úgy vélte: a különböző ár- és díjbevételek, a helyi adók, valamint a központilag szabályozott adók bizonyos hányada mellett a földadót és a vagyonadót is az önkormányzatok gazdasági forrásaként kellene hasznosítani. Arra mindenképpen szükség van - hangsúlyozta -, hogy a központi alapokat normatív módon osszák szét az önkormányzatok között, ezzel ugyanis véget lehetne vetni a mostani alku jellegű pénzosztási gyakorlatnak. Az ülésen elhangzott az is, hogy az egyik legjelentősebb önkormányzati tulajdon, a föld kérdéséről két változat készült a törvényjavaslatban; az egyik szerint valamennyi, az önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó föld a települési önkormányzat tulajdonába kerül; a másik változat szerint az önkormányzat tulajdonjoga a belterülethez tartozó olyan állami földekre terjed ki, amelyek jelenleg is a tanács használatában vannak. A bizottság tagjai nem nyilvánítottak véleményt a különböző variációkról, ám azt jólesően nyugtázták, hogy az Európai Önkormányzati Fórum Budapesten tanácskozó szakemberei korszerűnek minősítették a készülő önkormányzati törvénytervezetet. A testület abban is egyetértett, hogy mihamarabb, még az ősszel meg kellene tartani a helyhatósági választásokat, de ehhez még májusban meg kellene alkotni az önkormányzati törvényt. (folyt.köv.) 1990. február 16., péntek 15:45
Vissza »

	Ülést tartott az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága (3. rész)
A bizottság utolsó napirendi pontként az év végéig véglegesítendő környezetpolitikai elképzelésekről tárgyalt. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium beszámolója szerint, bár az elmúlt évtizedben összegszerűen egyre többet fordítottak környezetvédelmi beruházásokra, igazi áttörést nem sikerült elérni. Ennek oka abban is keresendő, hogy adó-, ár- és hitelrendszer ma még nem támogatja a környezetvédelmi befektetéseket, illetve a környezetkímélő technológiák, termékek bevezetését. Az a véleményük, hogy ebben a tekintetben is javítani kell a környezetvédelem feltételeit. Kérdésekre válaszolva Perczel György KVM miniszterhelyettes rávilágított: a külföldi működő tőke bejövetelével fenáll az ország öko-gyarmatosításának veszélye, mert feltételezhető, hogy a külföldi cégek egyrésze - éppen a náluk honos igen szigorú környezetvédelmi előírások miatt - a kevésbé környezetkímélő technológiákat kívánja hozzánk áttelepíteni. Ebben a kérdésben nagy felelősség hárul a társulni szándékozó magyar vállalatokra. Felmerült, hogy miként lehetne feltárni és biztonságosan elhelyezni, megsemmisíteni azt a nagy mennyiségű veszélyes hulladékot, amelyet elmúlt évtizedekben raktak le a gazdálkodó szervezetek a legkülönfélébb helyekre. A veszélyes hulladékok elhelyezését ugyanis csak 1982 óta szabályozzák központi előírások. A miniszterhelyettes szerint ezeknek az anyagoknak csak akkor lehetne igazán a nyomára jutni, ha maguk az érintettek tájékoztatnának arról, hogy hová is szállították azokat. Ehhez természetesen garantálni kellene - mint erre már volt példa -, hogy önbevallás esetén utólag nem szankcionálják az 1982-ig terjedő időszakban történt környezetszennyezést. A bizottság ülésén szó esett arról is, hogy a képviselők körében aláírásokat gyűjtenek a kamatadó eltörlését javasoló indítvány beadásához. Az elnöklő Berdár Béla úgy vélte, hogy ebben a kérdésben a bizottság testületileg ne foglaljon állást; amikor ezt majd az Országgyűlés tárgyalja, mindenki saját lelkiismerete szerint szavazzon. Az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának néhány tagja délután ellátogatott a Központi Fizikai Kutató Intézetbe. A bizottsághoz ugyanis olyan állampolgári bejelentés érkezett, miszerint a KFKI reaktorának bővítése környezetvédelmi szempontokból kifogásolható. E kérdésben több szakértőt is meghallgattak, s azok megnyugtató választ adtak az aggodalmakra. (folyt.köv.) 1990. február 16., péntek 16:14
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ülést tartott az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága (4. rész)
A bejelentő azonban nem értett egyet a szakértői véleményekkel, így most a helyszínen tartottak újabb konzultációt. (MTI) 1990. február 16., péntek 16:16
Vissza »