|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz soproni csoportjának állásfoglalása
"A Fiatal Demokraták Szövetsége
soproni csoportja aggodalmát fejezi ki az osztrák-magyar határ
közelében, Siegendorfban (Cinfalva) tervezett hulladékmegesmmisítő
üzem építésével kapcsolatban:
- aggódunk, mert a 30 (
) méteresre tervezett kéményből az
égéstermékek az uralkodó széljárás függvényében elsősorban Sopron
felé áramlanának."
SZER, Magyar híradó:
Van kiút - SZDSZ sajtótájékoztató
"Kis
János hozzátette: ha csodatételre nem vállalkozhatnak is, arra
azonban tényleges lehetőség van, hogy még az idén megállítsák az
infláció gyorsulását, 1992-ben pedig 20 százalék alá, majd
1993-94-ben 5-6 százalékosra szorítsák vissza a pénzromlás
mutatóját.
Az SZDSZ szerint rövid távon az infláció megfékezését kell a
gazdaságpolitika középpontjába állítani, különben a lakosság igen
nagy tömegei fognak tönkre menni, és a gazdaság is szétzüllik.
Antiinflációs politika azonban nem képzelhető el sem az árak
befagyasztásával, sem minden korlátozás megszüntetésével. A béreket
sem lehet szerintük teljesen szabadjára engedni. Mindez csak arra
lenne jó, hogy vágtázó inflácáió alakuljon ki."
|
|
|
|
|
|
|
Románia - szeparatizmus (1.rész)
|
Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti:
Bukarest, 1990. február 14. szerda (MTI-tud) - A romániai
magyarság körében nagy visszhangot váltott ki az Ideiglenes Nemzeti
ERgységtanács elnökének, Ion Iliescunak a ,,szeparatizmus,, vádját
magában foglaló, még januárban tett kijelentése. A magyar nyelvű
lapok most is reagálnak az ország vezető politikusának erre a
nyilatkozatára, noha a romániai Magyar Szónak adott interjúban
Iliescu elhatárolta magát a ,,szeparatizmus,, fogalmára építhető
politikai gyakorlattól.
Újabban a Temesváron megjelenő bánsági demokratikus napilap, az Új Szó közölt írást erről az ügyről. A nyílt levélként közzétett cikk emlékeztet azokra az egymás utáni esetekre, amelyek éppen a szeparatizmusra való hivatkozással a román politikai gyakorlatban tetten érhetők voltak. - Az 1945-ben megjelent statútum általános, egyenlő jogokat és jogvédelmet biztosított a nemzetiségeknek. Ekkor a MADOSZ-ból alakult Magyar Népi Szövetség látványos sikereket ért el, kibontakozott a magyarság öntevékeny szerveződése, iskolahálózatának fejlődése. Ekkor indult el a magyar tannyelvű felsőoktatás páratlan felívelése is. De nem sokkal ezután elhangzottak az első intelmek a szeparatizmusra, s mire felocsúdhattunk volna, a Magyar Népi Szövetséget feloszlatták. Az ötvenes évek végén újabb, erőteljes figyelmeztetés csengett: Vigyázat, szeparatizmus. És még ehhez hozzátették - 1956 októberére való hivatkozással - a ,,külső veszély,, ártalmait. Innen már csak egy lépés volt a magyar tannyelvű felsőoktatás fokozatos felszámolása, a közép- és alsófokú iskolahálózat korlátozása, rendszeres és folyamatos leépítése. A folytatás - a hatvanas évek közepétől - már afféle folyamatos jelennek tűnt: a politikai szótárban megjelentek a magyarokkal kapcsolatos kifejezések, a szeparatizmus mellett egyre előkelőbb helyre került a nacionalizmus, sovinizmus, és a trianoni szerződéssel kapcsolatosan a revizionizmus, továbbá az irredentizmus. A szavak hangerejének növekedésével sorvadt a magyar nyelvű oktatás, kultúra, a nemzeti lét. (folyt.)
1990. február 14., szerda 15:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Románia - szeparatizmus (2.rész)
|
- Az emberi jogok nemzetközileg elfogadott fogalomrendszerében népírtásnak, genocídiumnak minősül valamely nemzeti csoport gyermekeinek más csoporthoz való erőszakos átvitele. Romániában 80 ezer magyar iskolás közül 33 ezer tanult anyanyelven az utóbbi esztendőkben, beleértve a jelenlegi tanévet is. A felsőoktatásban a magyar hallgatók részaránya alig hat százalék. És nemrégiben ismét csattant a szó: szeparatizmus. Reméljük, ezúttal csak egy kifejezésről volt szó, ugyanis a Bánsági Magyar Demokrata Szövetség, majd a Romániai Magyar Demokrata Szövetség minden alapvető dokumentumában külön hangsúllyal szerepel a romániai magyarság elkötelezettsége, hogy szoros egységben akar élni a románokkal, németekkel, szerbekkel, bolgárokkal, minden nemzetiséggel. Nagyon jól tudjuk, hogy valamennyiünk boldogulása csak közös ügy lehet - írja a lap.
Végezetül a nyílt levél hangoztatja: - Reméljük, hogy ami - sajnos - elhangzott, nem jellemzi majd a megújuló ország nemzetiségi politikáját.+++
1990. február 14., szerda 15:22
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|