|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelemtanárok Egyletének állásfoglalása
"A Történelemtanárok Egylete
sajnálattal értesült arról, hogy Glatz Ferenc művelődési miniszter
megfelelő előkészítés, s az érintettek bevonása nélkül döntött a
szóbeli érettségi tételek összellításának új rendjéről."
SZER, Magyar híradó:
Grósz Károly esete
"Tegnap Leninvárosban az MDF által szervezett tüntetésen a
résztvevők tiltakoztak az ellen, hogy az MSZMP képviseletében Grósz
Károly is szerepeljen a leninvárosi televízió által szervezett
stúdióvitán. A tv-műsor a térség gazdasági helyzetét tárgyalta
volna.
Az MTI jelentése szerint Grósz Károly érkezését körülbelül 200
tüntető megvárta, s mikor megjött lökdösték, körbefogták, köpködték
- sőt állítólag meg is ütötték. Többen dühösen kiabáltak: - Elegünk
volt mindazokból, akik tönkretették országunkat
A stúdióvita elmaradt, s a városi televízióban közölték, hogy az
MSZMP feljelenti a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetét a
Legfőbb Ügyészségen, de a Leninvárosi Rendőrfőkapitányságon is.
"
|
|
|
|
|
|
|
Reggeli hírek
|
London, 1990. február 15. (BBC, kora reggeli híradás) Akadályokba ütköztek Gorbacsovnak a szovjet államfő jogkörének kiszélesítését célzó tervei.
A Legfelsőbb Tanács ülésének megnyitó napján Gorbacsovnak nem sikerült megszereznie a 2/3-os szavazati többséget ahhoz a javaslatához, hogy hívják össze az ügy megvitatására a Népi Küldöttek rendkívüli ülését.
A BBC moszkvai tudósítója szerint ez váratlan kudarc volt. Gorbacsov ismét erőteljesen a javaslat mellett érvelt, kijelentvén, hogy az ország egyre tornyosuló problémáinak megoldásához nagyon gyorsan erős központi hatalomra van szükség.
Számos küldött azonban annak a félelmének adott hangot, hogy e javaslatok révén az államelnök túlságosan nagy hatalomra tenne szert. Gorbacsov most beleegyezett, hogy az ügyről tartott vita előtt a küldöttekkel részletesen meg kell ismertetni a tervet. A vita időpontját azonban nem tűzték ki.
Az államfői hatáskör kiterjesztésére vonatkozó terv annak a múlt héten bejelentett javaslatcsomagnak a része, ami tartalmazza többek között a kommunista párt hatalmi monopóliumának a megszüntetését is. Ezt azonban előbb még el kell fogadnia az ország legfelső törvényhozó tesületének, a Népi Küldöttek Kongresszusának.
Jelentések szerint a Tadzsik Szovjet Köztársaság kormányának és kommunista pártjának vezetői a három napon át tartó dusanbei zavargásokat követően elvben beleegyeztek abba, hogy fölajánlják lemondásukat.
E jelentések azt követően érkeztek, hogy a tadzsik vezetők tárgyaltak a Tadzsik Népfront képviselőivel. A tárgyalásokon a Népfront kijelentette, megpróbálja elejét venni a további tüntetéseknek, ezen kívül három napos gyászt rendeltek el a zavargások halálos áldozatainak emlékére és korlátozásokat léptettek életbe a biztonsági erők bevetését illetően.
Noha tegnap reggel újabb összecsapások voltak a csapatok és a tüntetők között, a BBC moszkvai tudósítója szerint most a feszültség enyhülésére utaló jelek tapasztalhatók. Ennek ellenére továbbra is érvényben marad az éjszakai kijárási tilalom és a rendkívüli állapot. (folyt.)
1990. február 15., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
|
Sevardnadze szovjet külügyminiszter Ottawában a NATO és a Varsói Szerződés tanácskozásain kijelentette, a két Németország egyesülésének létrejötte esetén elképzelhetőnek tartja, hogy a két katonai szövetség biztonsági szerepet töltsön be.
Sevardnadze szerint az ideális megoldás egy semleges Németország lenne, de nem tudja vajon ez realisztikus kilátás-e.
A BBC Ottawába kiküldött tudósítója szerint úgy tünik Sevardnadze arra utalt kijelentésével, hogy a Szovjetunió esetleg elfogadja Németország folytatódó NATO-tagságát abban az esetben, ha a NATO-erők jelenléte a jelenlegi NSZK területére korlátozódik és ugyanakkor a Varsói Szerződés a jövőben is állomásoztathat bizonyos erőket Kelet-Németországban.
Ezzel egyidejűleg Krysztof Kubisevszki, lengyel külügyminiszter azt mondta, kétli, hogy gyakorlatilag megvalósítható javaslat lenne-e egy semleges Németország létrehozása. Mazowieczki lengyel miniszterelnök ugyanakkor ragaszkodott ahhoz, hogy a NATO és a Varsói Szerződés által a német újraegyesítésről beindítandó tárgyalásokon Lengyelország is helyet kapjon.
Elutazott Bonnból az a magasszintű keletnémet delegáció, melynek élén Hans Modrow keletnémet miniszterelnök állt. A küldöttség bonni tárgyalásain megegyezés született egy olyan bizottság felállításáról, mely előkészíti az utat a két Németország pénzügyi uniója előtt.
Modrow miniszterelnök azonban csalódásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy nem sikerült többet elérni a nyugatnémet kormány tagjaival és nyugatnémet üzletemberekkel folytatott két napos tárgyalások során.
Bonn közölte, hogy körülbelül 3 milliárd dollárt juttat a problémákkal küszködő keletnémet gazdaság megsegítésére. A keletnémetek ennek az összegnek több mint a kétszeresét kérték.
Brüsszelben egy magasrangú szovjet delegáció látogatást tett a NATO főhadiszállásán, ahol a küldöttség tagjai megbeszéléseket folytattak Manfred Wörner NATO főtitkárral. Ez az első eset, hogy a szovjet Legfelsőbb Tanács tagjai ellátogattak a NATO főhadiszállására és Valentyin Falin, a csoport vezetője a látogatást követően kijelentette, a felek egyetértettek abban, hogy szükség van az ilyen megbeszélések folytatására a jövőben is. (folyt.)
1990. február 15., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
|
A román fegyveres erők tisztjeinek egy csoportja immár a harmadik éjszakát töltötte a kormány bukaresti főhadiszállásán azt a követelve a Honmentő Tanácstól, hogy hajtson végre nagyobb arányú tisztogatást a Ceaucescu-rezsimből visszamaradt hivatalos személyek körében.
A tisztek követeléseik teljesítéséig nem hajlandók távozni az épületből. Többek között követelik a honvédelmi és belügyminiszter leváltását. Petre Roman miniszterelnök beleegyezett egy bizottság fölállításába azoknak a vádaknak a kivizsgálására, miszerint a forradalom idején a hadsereg is részt vett polgári személyek meggyilkolásában.
A tiltakozó katonatisztek kijelentették, hogy nem hajlandók kompromisszumot kötni.
Nelson Mandela. a dél-afrikai nacionalista vezető kijelentette úgy véli, hogy a jelenlegi kormány még hátralévő hivatali négy éve alatt rendezni lehet a dél-afrikai helyzetet. Ehhez hozátette, ha a dél-afrikai fehérek azt akarják, hogy az Afrikai Nemzeti Kongresszus elforduljon az erőszaktól, akkor támogatniuk kell a kormányt annak a békés rendezést célzó erőfeszítéseiben. Mandela a BBC-nek adott interjút azt követően, hogy vasárnap szabadon engedték.
Szigorú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe Bolíviában, ahol ma Bush amerikai elnök más vezetőkkel a kábítószerkereskedelemmel szembeni harcról folytat majd tárgyalásokat. Biztonsági emberek ezrei őrzik majd Bush elnököt és a kolumbiai, a perui valamint a bolíviai államfőt. A három dél-amerikai országból származik az Egyesült Államokba eljutó kokain legnagyobb része. A BBC washingtoni tudósítója szerint Bush elnök azon lesz, hogy erkölcsi támogatásban részesítse a három andokbeli ország elnökének a kábítószer kereskedelem ellen tett erőfeszítéseit. +++
1990. február 15., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|