 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelemtanárok Egyletének állásfoglalása
"A Történelemtanárok Egylete
sajnálattal értesült arról, hogy Glatz Ferenc művelődési miniszter
megfelelő előkészítés, s az érintettek bevonása nélkül döntött a
szóbeli érettségi tételek összellításának új rendjéről."
SZER, Magyar híradó:
Grósz Károly esete
"Tegnap Leninvárosban az MDF által szervezett tüntetésen a
résztvevők tiltakoztak az ellen, hogy az MSZMP képviseletében Grósz
Károly is szerepeljen a leninvárosi televízió által szervezett
stúdióvitán. A tv-műsor a térség gazdasági helyzetét tárgyalta
volna.
Az MTI jelentése szerint Grósz Károly érkezését körülbelül 200
tüntető megvárta, s mikor megjött lökdösték, körbefogták, köpködték
- sőt állítólag meg is ütötték. Többen dühösen kiabáltak: - Elegünk
volt mindazokból, akik tönkretették országunkat
A stúdióvita elmaradt, s a városi televízióban közölték, hogy az
MSZMP feljelenti a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetét a
Legfőbb Ügyészségen, de a Leninvárosi Rendőrfőkapitányságon is.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Nyílt levél az ország legfőbb közjogi méltóságaihoz (1. rész) (OS)
|
1989. november 10., péntek -
Tisztelt Köztársasági Elnök Úr
Tisztelt Miniszterelnök Úr
Tisztelt Házelnök Úr
A magyar Országgyűlés 1989. október 31-i ülésén több mint
százezer választópolgár kezdeményezésére népszavazás kiírásáról
döntött. A jog diadala fölött érzett örömünket azonban
megkeserítette, hogy az országgyűlési határozat önkényesen
módosította az állampolgári kezdeményezésben szereplő kérdések
sorrendjét, megváltoztatta szövegüket, illetőleg a kérdésekhez
magyarázatokat fűzött. Két kérdésben a magyarázatok súlyosan
megtévesztőek is.
Az Országgyűlés ezzel a döntésével nyilvánvalóan megsértette a
népszavazási törvény rendelkezéseit. A törvény ugyanis előírja, hogy
a kezdeményezésben szereplő kérdéseket változatlanul kell feltenni.
Idegen szöveg hozzáfűzését a törvény a szavazólap tartalmának
taxatív felsorolásával zárja ki. Nyilvánvaló, hogy a különböző
magyarázatok nem a szavazólapra, hanem a sajtóba, vitára valók.
A rövidség kedvéért itt csupán a két legkirívóbb jogsértésre
utalunk.
Az első kérdés eredetileg az elnökválasztás időpontjára
vonatkozott. Nevezetesen arra, hgoy az elnökválasztást a szabad
országgyűlési választások előtt, vagy csak azok után kell-e
megtartani. A kezdeményezők kérdése világos volt: jó-e népünknek, ha
még a mai rendszerben új hatalmi intézményt hoznak létre? Ugyanis
egy elsietett elnökválasztás befejezett tények elé állítaná az új,
szabad Magyarországot. Tehát hangsúlyozottan az időpontra kérdeztek,
és nem az elnökválasztás módjára - közvetlen vagy közvetett voltára
-, ahogyan azt az Országgyűlés magyarázata állítja. Ez utóbbiról,
továbbá az elnök jogköréről nem határozhatnak a még meg nem méretett
pártok megegyezései. Erről hitelesen és végérvényesen csak a magyar
nép szabadon választott képviselői határozhatnak majd. Ezért kérték
a kezdeményezők a népszavazást az elnökválasztás időpontjának
eldöntésére.
A harmadik kérdés eredetileg az MSZMP vagyonával való
elszámolásra vonatkozott. A választópolgárok igen szavazatukkal az
állampártot arra kötelezhetik, hogy adjon számot vagyonáról, azaz
ténylegesen és valóságosan tárja a társadalom elé vagyoni helyzetét,
és szolgáltassa vissza a kezelésében lévő közvagyont. Ezzel szemben az
országgyűlési magyarázat szerint az állampolgárok nemleges válaszukkal
lemondanak az elszámoltatásról, igenlő válaszukkal pedig elfogadják
a pénzügyminiszter erre vonatkozó előterjesztését. (folyt. köv.)
1989. november 10., péntek 17:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|