 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelemtanárok Egyletének állásfoglalása
"A Történelemtanárok Egylete
sajnálattal értesült arról, hogy Glatz Ferenc művelődési miniszter
megfelelő előkészítés, s az érintettek bevonása nélkül döntött a
szóbeli érettségi tételek összellításának új rendjéről."
SZER, Magyar híradó:
Grósz Károly esete
"Tegnap Leninvárosban az MDF által szervezett tüntetésen a
résztvevők tiltakoztak az ellen, hogy az MSZMP képviseletében Grósz
Károly is szerepeljen a leninvárosi televízió által szervezett
stúdióvitán. A tv-műsor a térség gazdasági helyzetét tárgyalta
volna.
Az MTI jelentése szerint Grósz Károly érkezését körülbelül 200
tüntető megvárta, s mikor megjött lökdösték, körbefogták, köpködték
- sőt állítólag meg is ütötték. Többen dühösen kiabáltak: - Elegünk
volt mindazokból, akik tönkretették országunkat
A stúdióvita elmaradt, s a városi televízióban közölték, hogy az
MSZMP feljelenti a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetét a
Legfőbb Ügyészségen, de a Leninvárosi Rendőrfőkapitányságon is.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Szociáldemokrata vélemény a választási törvénytervezetről (1. rész) (OS)
|
1989. június 15., csütörtök - Az MSZDP Tanácsadó Kollégiumának
keretében működő Közjogi Bizottság megtárgyalta az országgyűlési
képviselők, a köztársasági elnök és a tanácstagok választásáról
szóló törvénytervezetet, s azzal kapcsolatban a következő
álláspontot alakította ki.
A tervezetet a képviseleti demokrácia intézményes feltételeinek
kialakítására irányuló politikai egyeztető tárgyalásokon csak
kiindulópontként lehet elfogadni, mivel az egyféle, alapvetően
kormánypárti választási érdekeket megjelenítő megoldásokat fogalmaz
meg.
Az elkövetkező átmeneti időszakban a demokratikus jogállam
intézményrendszerének megteremtése, az alkotmányozás feladatai az új
Országgyűlést döntően pártpolitikai küzdelmek színterévé teszik.
Ezért a társadalom politikai tagoltságát tükröző, pártrendszerű
képviselet kialakítása indokolt. Az országgyűlési
képviselőválasztásokon jelölésre a bejegyzett pártoknak kell jogot
biztosítani éspedig egyenlő feltételekkel.
A tervezetnek elsősorban az ellenzéki pártok indulását nehezítő
szabálya az, hogy minden egyes jelölt állításához 600 választópolgár
aláírásával megerősített támogatás szükséges. A jelölés komolyságát
helyesebb lenne azáltal biztosítani, hogy a párttörvény a pártok
bejegyzéséhez szigorúbb, például 1000 fős taglétszámot követel meg,
de a választási törvény a jelöltállítást nehezítő vagy korlátozó
szabályt nem tartalmaz. Független jelöltek állítása nemcsak azért
nem kívánatos, mert a pártrendszerű képviselettel nehezen
összegyeztethető, de mert lehetőséget ad - az ellenzék esélyeit
rontva - csak látszólag független, valójában a hatalmon lévő párt
érdekeit képviselő és különböző szervezetek által támogatott ismert
személyek indítására.
A tervezet az egyéni választókerületi megoldást preferálja, a
lajstromos választást szűk körre szorítva (,,A,, változat szerint 50
fős országos lista), illetve részben látszólagos lajstromos
választást javasol (,,B,, változat), ahol a töredékszavazatok a
pártok erősorrendje szerint kerülnek elosztásra.
A bizottság álláspontja szerint az egyéni választókerületi
rendszer, valamint az, hogy a mandátummal le nem kötött szavazatok
felett nem az azokat elnyert párt rendelkezik, az országos és helyi
szinten is ismert politikusokkal, valamint az infrastruktúrát
tekintve jelentős erőfölénnyel rendelkező kormánypártnak kedvez.
(folyt.köv.)
1989. június 15., csütörtök 11:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|