|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelemtanárok Egyletének állásfoglalása
"A Történelemtanárok Egylete
sajnálattal értesült arról, hogy Glatz Ferenc művelődési miniszter
megfelelő előkészítés, s az érintettek bevonása nélkül döntött a
szóbeli érettségi tételek összellításának új rendjéről."
SZER, Magyar híradó:
Grósz Károly esete
"Tegnap Leninvárosban az MDF által szervezett tüntetésen a
résztvevők tiltakoztak az ellen, hogy az MSZMP képviseletében Grósz
Károly is szerepeljen a leninvárosi televízió által szervezett
stúdióvitán. A tv-műsor a térség gazdasági helyzetét tárgyalta
volna.
Az MTI jelentése szerint Grósz Károly érkezését körülbelül 200
tüntető megvárta, s mikor megjött lökdösték, körbefogták, köpködték
- sőt állítólag meg is ütötték. Többen dühösen kiabáltak: - Elegünk
volt mindazokból, akik tönkretették országunkat
A stúdióvita elmaradt, s a városi televízióban közölték, hogy az
MSZMP feljelenti a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetét a
Legfőbb Ügyészségen, de a Leninvárosi Rendőrfőkapitányságon is.
"
|
|
|
|
|
|
|
Orwell-Szolzsenyicin könyvbemutató (1 rész)
|
1989. február 16., csütörtök - Az Európa Könyvkiadó két újonnan megjelent könyvéről, George Orwell: 1984 és Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja című művéről, magyarországi fogadtatásukról, valamint a kiadó terveiről beszélt Osztovits Levente, a kiadó igazgatója azon a rendezvényen, amelyet csütörtök este tartottak a Kossuth Klubban.
A TIT országos irodalmi választmányával és budapesti szakosztályával, valamint a Magyar Rádióval közösen rendezett esten az igazgató emlékeztetett rá: Orwell 1984 című regénye tulajdonképpen megjelenése, 1949 óta Európának ezen a felén tiltott mű volt, mert e nagy erejű utópiát, amely egy totalitárius diktatúra létrejöttéről szól, a hidegháborús szellem megnyilatkozásaként könyvelték el. Magyar fordítása nyugaton olvasható volt, s szamizdat kiadványként hazánkban is terjesztették. Az Európa Kiadó 1984-ben megpróbálta közreadni, ám akkor még a kiadót eltanácsolták e szándékától. A mű ismeretében nem igazán érthető, miért nem engedélyezték megjelenését, miért vált politikai szenzációvá, miért nem ismerték el irodalmi értékét. Szolzsenyicin kisregényének újbóli megjelentetését is voltaképpen az időközben bekövetkezett szovjetunióbeli és magyarországi fejlemények tették lehetővé. A nagy vitákat kiváltó elbeszélés világszerte ismertté tette szerzője nevét. Művét az Európa Könyvkiadó 1963-ban, vagyis megjelenése után egy évvel már megjelentette, nem számított a tiltott könyvek közé. A szerző életében és munkásságában bekövetkezett események, majd az a konfrontáció, amire tulajdonképpen rákényszerítette a brezsnyevi éra, s amely végül száműzetéséhez vezetett, műveinek további magyarországi kiadását is megnehezítette, sőt lehetetlenné tette. Szolzsenyicin külföldön is folytatta a sztálini önkény korszakának írói feltárását, de újabb művei, közöttük A rákpavilon, illetve A Gulag szigetcsoport hazájában már nem jelenhettek meg. Az Európa A rákpavilon közreadását jövőre tervezi, s talán 1990-re napvilágot láthat A Gulag szigetcsoport is, amelynek fordítása - lévén hosszabb mű - több időt vesz igénybe. Az igazgató elmondta azt is, hogy Orwell Állati gazdaság című kisregényét idén májusban adják közre. Osztovits Levente az ,,elfekvő,, újdonságokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a magyar könyvkiadásnak nincsenek drámaian nagy adósságai. Szólt arról, hogy a kitűnő jugoszláviai írónak, Danilo Kisnek két műve vár megjelenésre. (folyt.köv.)
1989. február 16., csütörtök 19:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|