Rendszerváltás és az MTI

	Adamec magyar útja
London, 1989. július 18. (BBC, Panoráma) - Nem egészen két hónappal Németh Miklós prágai látogatása után Ladislav Adamec csehszlovák miniszterelnök most Budapestre látogat, hogy folytassa a Prágában megkezdett tárgyalást a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről. De a két ország közötti feszültséget nemcsak a magyar kormány májusban hozott elhatározása okozza, hogy felfüggesztette saját munkálatait a vízlépcsőrendszer építésén. Alapvető nézeteltérés áll fönn a két kommunista kormány között az országok társadalmi és gazdasági problémái megoldását célzó reformok kérdéseiben is. A két miniszterelnök találkozójának előestéjén Pártos Gábor, az angol rádió munkatársa a következőképpen értékeli a helyzetet. - Csehszlovákia májusban erélyesen tiltakozott a magyar kormánynak a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építésének felfüggesztésére vonatkozó elhatározása ellen. Ezzel Magyarország - Csehszlovákia szerint - megszegett egy 12 évvel korábban kötött egyezményt -, méghozzá olyan időpontban, amikor a vízlépcsőrendszer csehszlovák része már majdnem készen állott. Csehszlovákia már 1990-ben megkezdi a villanyáram-termelést az erőműben. Ez azonban sokkal kevésbé lesz rentábilis, ha Magyarország nem fejezi be saját munkálatait - ami a magyar környezetvédők tiltakozása következtében egyre valószínűbbnek látszik. Csehszlovákia jelezte, hogy ez esetben tetemes kártérítést fog követelni Magyarországtól. Május végén a két miniszterelnök vegyesbizottság felállítását határozta el a vízlépcsőrendszer környezetszennyező hatásának tanulmányozására. Júliusban a vízlépcső építésével megbízott csehszlovák kormánybiztos azt mondotta, hogy magyar részről nem hallott új érveket. De bármit jelentenek is a bizottságok, és bármivel érvel is Magyarország, tény az, hogy a csehszlovák kormány hatalmas összegeket fektetett be a vízlépcsőrendszer megépítésébe. (folyt.) 1989. július 18., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Adamec magyar útja - 1. folyt.
Csehszlovákiában alig hangzottak el környezetvédelmi érvek a vízlépcsőrendszer ellen. A csehszlovák kormány tehát nem fog egykönnyen hozzájárulni a magyar kormány próbálkozásához, hogy kilépjen a közös vállalkozásból. A két ország kapcsolatait azonban még ennél is inkább beárnyékolják Magyarország merész politikai reformjai, főleg a többpártrendszer bevezetése. A fejlődés ellenkező irányban halad Prágában és Budapesten, és ezt - legalábbis az év eleje óta - mindkét részről hivatalosan is elismerik. A csehszlovák kormány szigorú ellenőrzést gyakorol a tömegkommunikációs eszközök fölött. Márcsak ezért is felháborodott, hogy a Magyar Televízió áprilisban kétrészes interjút közvetített Alexander Dubcekkel, a Csehszlovák Kommunista Párt egykori vezérével. Az interjú után kirobbant vitában magyar részről rámutattak, hogy Magyarországon a tömegkommunikációs eszközök nem tükrözik többé szükségképpen a kormány nézeteit. Ezt különben bárki saját szemével láthatja, ha kezébe veszi a Budapesten megjelent sajtókiadványokat, amelyek szabadon bírálják még az ország legfőbb vezetőit is. Ez a magyar glasznoszty mélységesen nyugtalanítja Csehszlovákia vezetőit, akiket a Varsói Szerződés és főleg a Szovjetunió 1968-as beavatkozása juttatott hatalomra, az ország inváziója, amely véget vetett az úgynevezett prágai tavasznak. Magyarország és Lengyelország demokratikus fejlődése félelemmel tölti el a csehszlovák vezetőket, akik attól tartanak, hogy a reformista kór ragályos lehet. Ezt a félelmet fejezte ki talán legnyiltabban Jan Fojtík, a Csehszlovák Kommunista Párt keményvonalas főideológusa, aki nemrégen azt mondotta: egyesek bizonyára abban reménykednek, hogy Nagy Imre újraeltemetésével Magyarországon szimbolikusan eltemették a szocializmust is. (folyt.) 1989. július 18., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Adamec magyar útja - 10/2. folyt.
Magyar részről érthető módon nehezményezik az ilyesfajta megnyilatkozásokat, különösen, ha felhívást tartalmaznak a hithű magyar kommunistákhoz, hogy fogjanak össze ügyük védelmére. Márpedig Jan Fojtík ezt tette, és Horn Gyula magyar külügyminiszter ezért nyilatkozatát Magyarország belső ügyeibe történt leplezetlen beavatkozásnak minősítette. Magyarország reformista vezetőgárdája és a csehszlovák keményvonalas konzervatív vezetőség között az elmúlt hónapokban fokozódott az ellentét, a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer kérdését pedig hamarosan meg kell oldani. A fennálló körülmények között a két miniszterelnök erre vonatkozó megbeszélései várhatólag feszült légkörben fognak lefolyni. +++ 1989. július 18., kedd
Vissza »