|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Szegények és Kiszolgáltatottak Szövetségének állásfoglalása a tömeges elbocsátásokról
"A nemzetgazdaság és a munkavállalók közös érdekében szükségesnek
tartjuk, hogy emberi és társadalmi katasztrófákhoz vezető
létszámcsökkentések, munkanélküliség helyett részesítsék előnyben a
fokozatos átmenetet: ahol feltétlenül szükséges, alkalmazzák a
munkaidő csökkentésének módszerét az elbocsátások helyett."
SZER:
Választási harc - 2. folyt.
"a Heti Világgazdaság holnapi számában közli a Medián
közvéleménykutató kisszövetkezet - tehát egy független csoport -
felmérését, amely szinte a másikkal egy időben készült, de aránylag
eltérő eredményeket hozott. Ennek értelmében a kérdésre, hogy kit
választana, ha most vasárnap szavazna, a következő válaszokat
kapták: MDF 16 százalék, SZDSZ 15, független kisgazdák 11, MSZP 11
és Fidesz 6 százalék. "
|
|
|
|
|
|
|
A Fidesz születésnapján - 1. folyt.
|
- Tapasztalatom szerint az egyetemeken rendkívül apolitikus a légkör. A KISZ utóbbi évekbeli működése teljesen depolitizálta az ifjúságot, ami azt jelenti számomra, hogy a mindenféle közügyekkel való foglalkozás borzasztó degradáló mindenki számára. A diákság próbálja távol tartani magát ezektől a kérdésektől. Itt van ráadásul a hallgatói önkormányzat intézménye, ami egy felülről központilag szervezett tanács, ami például nálunk nagy aktívan beindult és már egy félév múlva felbomlott, aztán újra feléledt az egyetemi sztrájk megszervezésének erejéig, és azóta megint a halálán van. A hallgatói önkormányzat gyűjtene magába az aktív embereket - valamiféle meg nem fogalmazott szabály szerint viszont rendkívülien ügyelnek arra, hogy a politika ne tegye be lábát az ajtójukon belülre. Így próbálják a köztük levő KISZ-, és jóval több Fidesz- tagot is együtt tartani. Én szerintem ez egyáltalán nem jelentene problémát. Én kifejezetten nevetségesnek tartom, hogy az egyetem ügyeit a diákság részéről politikamentesen próbálják elintézni, mikor az oktatás: az egy súlyosan politikai kérdés. Például a bölcsészkaron az történt most, hogy az egyetemi újságra kiírtak pályázat, aminek az egyik feltétele volt, hogy politikával nem lehet az újságban foglalkozni. Én ezt így teljesen elképzelhetetlennek tartom. Általános a többi egyetemen is ez a bölcsészkaron tapasztalt helyzet - Wachsler Tamás? És ha igen, akkor mikor változott ez ilyenné? - Én azt gondolom, hogy a Fidesz helyzete az egyetemeken akkor változott meg ilyen kedvezőtlen irányban, amikor megszűnt a tiltás. A tiltás, a tiltott gyümölcs valahogy nagyon sok embert csábított a Fideszbe. Ezek között nagyon sok azóta is hasznosan is működő ember is van. De sokak számára ez csak egy deklaráció volt és úgy gondolták, hogy ők már eleget tettek azzal, hogy beléptek ebbe a szervezetbe... Szerintem nem ennyire sötét a kép. Én legalábbis a saját, házam tájáról nem beszélek, nekünk - egy műegyetemi csoportnak vagyok a képviselője - úgy gondolom, hogy nálunk eléggé jól működő csoport van. Az a véleményem, hogy a csoportoknak a működését alapvetően meghatározza az, hogy tudunk-e kitalálni olyan akciókat, amivel mozgósítani lehet a tagságot? A mi csoportunk olyan szerencsés helyzetben van, hogy egyrészt nagyon összetett: hat karról szerveződik a tagság és ezek révén nagyon sok helyen, nagyon sok mindenbe tudunk beleszólni. De ráadásul olyan dolgokba is belenyúltunk, ami abszolút nem volna a mi asztalunk. Például a mi csoportunkból indult el annakidején a képviselő-visszaívási akció. Aztán: aktívan belefolyunk az egyetemi közéletbe. Olyanra gondolok, hogy például nagyon erősen megtámadtuk áz ideológiai tárgyak tanszékét és egy reformjavaslatot nyújtottunk be nekik, amiről azóta is beszél, az egyetem. Szóval nálunk egy eléggé jól működő csoport van úgyhogy szerintem azon múlik ez a kérdés, hogy sikerül- e kitalálni valami olyat, ami összetartja a csoportot, és ami foglalkoztatja. - Van áttekintésetek arról, hogy milyen érdeklődés van a Fidesz iránt vidéken? - Körülbelül negyven - sőt talán már ötven - vidéki csoportunk van, és egyre több vidéki csoport jelentkezik a semmiből. Maga a taglétszám is folyamatosan növekszik: főleg vidékről, amennyire ezt nyilvántartásba tudjuk venni. 3000 fölött járhat véleményem szerint mert nem tökéletes az összképünk. Ez a folyamat azért is gyorsul fel most vidéken, mert ott bizonyos fáziskészséget lehet tapasztalni. Tehát ott éppen az a hőskorszak, amelyen mi már túl vagyunk, és amelyről Wachsler Tamás már beszélt, hogy ez is az oka talán, hogy az egyetemen a Fidesz nem olyan látványosan működik mint jó pár hónappal ezelőtt - ott éppen ez a hőskorszak van meg. Most szűnt meg az a totális emberi fenyegetettség, amely még lehetetlenné tette vidéken - ahol sokkal súlyosabb volt a helyzet - a Fidesz működését. De még nincs is az a látszólagos hatalmas glasznoszty, amely mindannyiunkat szinte megvakít - miközben persze jól érezzük, hogy itt óriási bajok vannak és az esélyegyenlőség terén itt még rengeteg mindent kell majd magunknak kiharcolni. - De mégiscsak - Hegedűs István - nincs itt valami diszkrepancia a Fidesz-tagság aktivitása, a Fidesz taglétszáma - egyrészt, és a másik oldalon a Fidesz tevékenységének társadalmi visszhangja között? Ugye a tagság - mondjátok - érdektelen -, viszont a társadalomban a Fidesz nagyon komoly tekintélynek örvend. A szavának súlya van, és ennek a szervezetnek - talán - a legjobb híre van. Szörényi Zsuzsa: A minap olvastam egy adatot, ami szerint a vidéken és Magyarországon és Budapesten körülbelül a népességnek a megkérdezetteknek 76 százaléka egyértelműen helyesli azt, hogy a Fidesz megalakult. Míg az összes többi más, akár független szervezetekkel kapcsolatban is, ezek csak 50-60 százalékosak ezek a számok. Pontosabbat sajnos nem tudok mondani. Mégis: a Fidesz tagság kicsi. Ez a két-háromezres tagság ez jóval nagyobb politikai jelentőséggel bír, mint amekkora tagságra következtetni enged. Azt gondolom, hogy első futásban meg tudtuk érinteni azt a politizáló réteget, akik kaphatók voltak erre, és ezek az emberek - elsősorban Pesten - betelítődött ez a csoport és vidéken is ez idővel nyilván be fog következni. Viszont a hírünk - a passzív hallgatók, tehát akik csak figyelnek ránk de még nem működnek velünk együtt, azoknak a tábora - már jóval nagyobb. Számunkra egy kérdés lesz az, illetve hát a jövő fogja meghozni, hogy ez amennyire működni tudunk, amilyen aktivitást fel tudunk mutatni az elég-e ahhoz, hogy egy következő - kevéssé aktívan politizáló - embercsoportot meg tudjunk hódítani. Hogy tagként is a bázisunk legyenek, ne csak szimpatizánsként. - Wachsler Tamár: Egyetértek a Zsuzsával abban mindenképpen, hogy a Fidesznek a politikai súlya lényegesen nagyobb mint a társadalmi súlya. Véleményem szerint ez abból adódik, hogy a magyar politikai palettán a Fidesz egy meglehetősen radikális árnyalatot képvisel - talán a legradikálisabbat - és egyértelműen a gazdasági helyzet miatt a társadalom is a radikalizálódás felé tart véleményem szerint. Így a Fidesz a tendenciák előtt jár, és ezért gondolom én, hogy népszerű. Hogy miért nem lépnek be mégsem az emberek, a fiatalok a Fideszbe - hát ennek több oka van. Az egyik az, hogy bizonyos körökben, bizonyos hatalmi körökben a Fidesz az elsőszámú közellenség, kevésbé hálás de nagyon népszerű szerepét-feladatkörét vívta ki magának - és ezért sokan félnek belépni közénk, de mindenképpen támogatják az akcióinkat. Ez nagyon jól jelentkezik az aláírásgyűjtő akciókban például. A másik az, hogy miért ilyen ismert a Fidesz? - ezt egy kicsikét a hatalomnak köszönhetjük. A legjobban a tiltások miatt. Most pedig azért, mert én azt tapasztalom, hogy most egyszerűen nem lehet olyan fórumot tartani Magyarországon tv-ben, rádióban, Piripócson, sehol, - ahova a Fideszt ne hívnák meg. Kicsikét olyan érzésem van, hogy a Fidesz mintegy legitimációs forrás. Tehát, hogyha valaki demokráciáról akar beszélni, demokratikus színben akar feltűnni, akkor meghív gyorsan két Fideszest, és akkor aztán az egész társadalom... ezért van az, hogy rendkívül jól ismert a Fidesz országszerte. - Hegedűs Istvánnak ha jól látom megrezdült az arca, amikor Wachsler Tamás azt mondta, hogy a Fidesz a legradikálisabb magyar szervezet... - Amit Tamás mond, az teljesen igaz. Én mégis egy kicsit másképp fogalmaznék. Mégpedig: hogy az a radikalizmus - ez egy olyan elvi radikalizmus kell hogy legyen, amely például kimondja, hogy a Fidesz nem kíván az MSZMP-vel a választások előtt mondjuk megegyezni abban, hogy hány miniszteriális tisztséget szeretne valamilyenfajta állítólagos koalíciós kormányzásban. De ugyanakkor én magamat néha mérsékeltnek szoktam nevezni a választmányon belül, mert nagyon fontosnak érzem - de azt hiszem ez nem egy jelentős különbség csak árnyalatnyi eltérések lehetnek a felfogásaink között - hogy hangsúlyozzuk azért azt, hogy a Fidesznek is a végcélja, hogy a diktatúrából a demokráciába - békés politikai átmenet során - ebben a folyamatban részt vegyen. - Rövid viszontválasz: - Tamás? - Egyáltalán nem vitatkozom Istvánnal a békés átmenet szükségességét illetően - azt gondolván, hogy ez az egyetlen esélyünk: a békés átmenet. Magyarország nem engedhet meg magának még egy történelmi katasztrófát. De a radikalizmusom: radikalizmus az én szememben azt jelenti, hogy az élen kell haladni valakinek. Ezt a szerepet Fidesznek kell viselnie. Ebben a légkörben nagyon nagy esélyt látok egy politikai offenzívára, és ezt szerintem nem szabad elszalasztani. Gondolom ezen István sem vitatkozik, csak a megközelítéseink mások esetleg. Annakidején amikor a Fidesz létrejött, valaki mondta ezt a kifejezést - nekem nagyon tetszett: a Fideszt sokan "kamikaze-szervezetnek" tartották, hogy olyan dolgokról beszéltünk nyilvánosan, amiről senki más addig nem beszélt. Többpártrendszerről. Meg lehet nézni a nyári programtervezetünket, és lehet látni, hogy pontról-pontra jönnek be ezek a követeléseink. Tehát valahogy úgy lehet ezt nézni, hogy fejjel mentünk falnak de megnyílt a fal előttünk. És énnekem az az érzésem, hogy óvatosan taktikusan és nagyon okosan - de ezt a szerepet tovább lehet vinni, és tovább kell vinni. - Az, hogy a Fidesz milyen szerepet tud tovább vinni - az attól is függ, hogy a hatalom milyen szerepet hagy neki tovább vinni. Hogyan alakult a viszonyotok az MSZMP-vel az utóbbi hónapokban Szörényi Zsuzsa? - Azt kell mondanom, hogy mi is áldozatul estünk - illetve mi áldozatul estünk az MSZMP-nek az utóbbi hetekben lefolytatott tárgyalássorozatán. Ez szó szerint értendő. Ugyanis az MSZMP a független szervezetekkel kétoldalú tárgyalásokat folytatott - egyrészt egy szervezendő koalíció, tapogatózó próbálkozásaként -, és bennünket a MISZOT tagjaként ültetett tárgyalóasztalhoz. Már első lépésben is gondolhattuk volna, de a tárgyalás során teljesen nyilvánvalóan kiderült, hogy ez a beállítás, ez abszolút kárunkra válhat. Az MSZMP egyáltalán nem tervezi, hogy a Fidesszel külön is tárgyaljon, illetve egyáltalán mint önálló politikai erőt vegye figyelembe - és mégis próbálja mindenképpen erről a szerepéről a Fideszt leszorítani. Ez derült ki a Fejti Györggyel folytatott tárgyalás során, ahol a Fidesztől Kövér László volt ott, és elmondta, hogy Fejti számunkra alternatívaként két esetet vázolt fel - mármint hogy a koalícióban részt vegyünk. Egyik: hogy gyerek-szervezetként kapcsolódunk valamelyik más független szervezethez - amely természetesen elképzelhetetlen számunkra a mindenki mással folytatandó jó viszonyunk megtartása érdekében. A másik variáció pedig: hogy az egyébként konszenzus-elven működő MISZOT részeként vegyünk részt ebben a koalícióban - ami semmiképpen nem elfogadható. Azért mert a konszenzus-elv lefejezné a mi radikálisabb elképzeléseinket, másrészt pedig a MISZOT semmiképpen nem tekinthető bármiféle politikai egységnek, hanem egy rendkívül zavaros, esetleg kerekasztalnak mondható valami - ami úgy tűnik, hogy képtelen a nem létező funkcióit teljesíteni. Az ifjúságot nem képviseli, és nem fogható fel úgy, mint valamiféle önálló teljes jogú képződmény. Ez a tárgyalás egyébként a mi számunkra megkérdőjelezi a MISZOT-ban való további részvételt - erről azonban még vitatkoznunk kell a tagsággal. - Talán még befejezésül ki kellene egészíteni a mondottakat azzal, hogy az MSZMP következetesen végigvitte mindmáig azt a taktikáját, hogy megpróbálja kizárni a Fideszt a független szervezetekkel való tárgyalópartnerek közül. A múlt hét végén tervezett beszélgetésre például nem hívták meg a Fiatal Demokraták Szövetségét - mint önálló szervezetet -, a MISZOT pedig - amelynek a keretei között, mint hallottuk - a Fidesz elvileg részt vehetett volna a tárgyalásokon - nos, ez a MISZOT közölte, hogy ő meg nem megy el. Ez a közös MSZMP-MISZOT akció egyik oka volt egyébként annak, hogy a független szervezetek nem vettek részt a tárgyalásokon. - Nos, - nem mintha ez lett volna célunk - de végül is beigazolódott ebben a beszélgetésben is, hogy a hatalom még mindig első számú közellenségnek tekinti a Fideszt. Csak azt nem szabad elfelejtenie, hogy a Fidesz országos hírnevét - és a vele szemben megnyilvánuló rokonszenvet - részben annak köszönheti, hogy az MSZMP nem szerette. Nos: ezzel a megfontolással köszönöm meg a beszélgetést Szörényi Zsuzsának, Hegedűs Istvánnak és Wachsler Tamásnak. +++
1989. április 15., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|