|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Szegények és Kiszolgáltatottak Szövetségének állásfoglalása a tömeges elbocsátásokról
"A nemzetgazdaság és a munkavállalók közös érdekében szükségesnek
tartjuk, hogy emberi és társadalmi katasztrófákhoz vezető
létszámcsökkentések, munkanélküliség helyett részesítsék előnyben a
fokozatos átmenetet: ahol feltétlenül szükséges, alkalmazzák a
munkaidő csökkentésének módszerét az elbocsátások helyett."
SZER:
Választási harc - 2. folyt.
"a Heti Világgazdaság holnapi számában közli a Medián
közvéleménykutató kisszövetkezet - tehát egy független csoport -
felmérését, amely szinte a másikkal egy időben készült, de aránylag
eltérő eredményeket hozott. Ennek értelmében a kérdésre, hogy kit
választana, ha most vasárnap szavazna, a következő válaszokat
kapták: MDF 16 százalék, SZDSZ 15, független kisgazdák 11, MSZP 11
és Fidesz 6 százalék. "
|
|
|
|
|
|
|
Doina Cornea nyilatkozata
|
-------------------------
München, 1990. február 14. (SZER, Magyar híradó) - Norvégiában a kelet-európai szolidaritási hétvégén a Fidesszel együtt nemzetközi díjat vett át Doina Cornea - aki hazatérőben rövid időre megállt Budapesten, és újságírókkal találkozott. Rádiónkat Ara-Kovács Attila képviselte:
- Cornea asszony, kolozsvári egyetemi tanárnő - aki Ceausescu-diktatúra idején bátor kiállásával szerzett magának nevet - külföldi útjáról hazatérve néhány órára megállt Budapesten és találkozott a sajtó képviselőivel.
Mindenkit persze főképp az érdekelt, hogy változott - s ha igen: mennyiben? - Cornea asszony véleménye a romániai kisebbségi kulturális jogok helyreállításáról? Ugyanis az utóbbi időben több nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy nem lenne kívánatos, ha Erdélyben a felsőoktatásban és a közigazgatásban a magyar nyelvet is használhatnák.
Nos, úgy tűnik a kolozsvári tanárnő e tekintetben nem változtatott álláspontján, minthogy ez alkalommal sem érintette az egyetemi szintű anyanyelvi oktatás kérdését, s a középiskolai magyar nyelvű képzés beindítását is csak a jövő ősztől vélte lehetségesnek.
Ez az álláspont pedig eléggé kiábrándító, mint ahogy Cornea asszonynak az a vélelme is, hogy a Romániában élő magyaroknak érdekeik alapján bizalommal kellene fordulniuk az ő általa is képviselt Keresztény Nemzeti Parasztpárt felé - ráadásul a jelenlegi vezetés ellenében. Annál is inkább, mert számos olyan hír érkezett Romániából, amely napról-napra nemcsak lehetőségét csökkenti annak, hogy az őszi tanévkezdéskor egyetem, vagy akár középiskola indulhasson magyar nyelven, de egyre több leküzdhetetlen, nacionalista indíttatású és többnyire a központi szervektől kiinduló akadály is jelentkezik ezen a téren. (folyt.)
1990. február 14., szerda
|
Vissza »
|
|
- Doina Cornea nyilatkozata - 1. folyt.
|
Az is aggodalomra ad okot, hogy a múlt év december 29-ikén - a Horn Gyula külügyminiszter bukaresti látogatása alkalmával kötött - megállapodás ajánlásait sem tartotta be a román fél. Félreérthetetlenül barátságtalan lépéstként épp most publikálta a Rompres a román tanügyminisztérium tiltakozását, amiért magyar nyelvű és Magyarországon kiadott történelem- és földrajzkönyveket kaphattak kulturális segélyként erdélyi magyar iskolák.
A Rompres közlése nem részletezi, hogy a román tanügyminisztérium miért is minősíti az általuk is korábban hamisítványnak tekintett, Bukarestben kiadott történelemkönyveket jobbaknak, mint a magyarországiakat. Az azonban nyilvánvaló, hogy ez a tiltakozás is egyértelműen annak a jele, hogy Romániában ma már a legkisebb őszinte törekvés sincs arra, hogy a Ceausescu-korszak gyűlöletet szító történelemszemléletétől megszabaduljanak.
Egyben okkal következtethetünk a Román Tanügyminisztérium tiltakozása nyomán arra, hogy ezt követően Bukarestben az iskolák és az egyetemek autonómiájának biztosítására tett ígéreteket sem fogják betartani, minthogy már most nemcsak azt igyekeznek előírni a nemzetiségeknek, hogy mit tanuljanak, de azt is, hogy mit ne - például saját történelmüket, vagy saját hely- és vízrajzi neveiket, fogalmaikat.
Doina Cornea nyilatkozata - miként a tanügyminisztérium tiltakozása - furcsa egybeesésük révén is újra felveti az erdélyi magyarság egyik legfőbb követelésének aktualitását - az autonómiáét. +++
1990. február 14., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|