|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Szegények és Kiszolgáltatottak Szövetségének állásfoglalása a tömeges elbocsátásokról
"A nemzetgazdaság és a munkavállalók közös érdekében szükségesnek
tartjuk, hogy emberi és társadalmi katasztrófákhoz vezető
létszámcsökkentések, munkanélküliség helyett részesítsék előnyben a
fokozatos átmenetet: ahol feltétlenül szükséges, alkalmazzák a
munkaidő csökkentésének módszerét az elbocsátások helyett."
SZER:
Választási harc - 2. folyt.
"a Heti Világgazdaság holnapi számában közli a Medián
közvéleménykutató kisszövetkezet - tehát egy független csoport -
felmérését, amely szinte a másikkal egy időben készült, de aránylag
eltérő eredményeket hozott. Ennek értelmében a kérdésre, hogy kit
választana, ha most vasárnap szavazna, a következő válaszokat
kapták: MDF 16 százalék, SZDSZ 15, független kisgazdák 11, MSZP 11
és Fidesz 6 százalék. "
|
|
|
|
|
|
|
Sajtótájékoztató az Alkotmánybíróságon (2. rész)
|
A ,,többségi vélemény,, indokait dr. Solt Pál alkotmánybíró foglalta össze. Eszerint: az, hogy az elméletileg szükségesnél több adat szerepel az ajánlási szelvényen, törvényességi garancia. A két jog konkurenciáját - a választás törvényessége, illetve ezen összefüggésben állampolgárokat megillető azon jog, hogy maguk rendelkeznek saját adataik nyilvánosságra hozásáról - az előbbi javára oldotta fel az Alkotmánybíróság.
A határozat ismertetését követően az Alkotmánybíróság működéséről, a napirenden szereplő ügyekről esett szó. Az eddig is nagy sajtónyilvánosságot kapott székhely-probléma kapcsán elhangzott: az Alkotmánybíróság működése nem egyszerűen épület kérdése. Mivel a törvény értelmében a székhely Esztergom, a testület ott tárgyalja majd a közvéleményt leginkább foglalkoztató ügyeket, ott hirdeti ki határozatait, ott fogadja vendégeit. Mivel a munkájukhoz nélkülözhetetlen szakmai, szellemi infrastruktura, a szakirodalom kizárólag Budapesten hozzáférhető, még hosszú ideig ténylegesen a fővárosban tevékenykednek az alkotmánybírák.
A sajtótájékoztatón szóltak arról is, hogy a beérkező indítványok először a főtitkához kerülnek, aki - sok esetben az alkotmánybírákat segítő szakértők véleményének ismeretében - az elnökhelyetteshez csak azokat az ügyeket továbbítja, amelyekben a testület hatáskörrel bír. A többit az illetékesekhez irányítja.
Dr. Holló András szükségesnek tartotta emlékeztetni az újságírókat arra, hogy az állampolgárok mely esetekben fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz. Csak az nyújthat be alkotmányjogi panaszt, aki úgy érzi, hogy - egy államigazgatási vagy bírói határozat nyomán - alapjogában sérelmet szenvedett, s ezért annak a jogszabálynak az alkotmányosságát vitatja, amely alapján a döntés született. Az indítvány a jogerős határozat kézhezvételétől számított 60 napon belül, és csak akkor terjeszthető elő, ha az érintett már minden jogorvoslati lehetőséggel élt.
A főtitkár tájékoztatást adott a döntésre váró ügyekről is. Mint mondotta, az országgyűlés február végi ülésszakán ismertetik a testület határozatát arról, alkotmányerejű-e a családjogi törvény, illetve annak módosítása. Március első felében Esztergomban nyilvános tárgyaláson foglalkoznak az úgynevezett kamatadó kérdésével. Rövidesen döntést hoznak a halálbüntetés és az abortusz alkotmányossága tekintetében. Számos olyan beadvány érkezik amely azt kifogásolja, hogy egy alsóbb rendű jogszabály ellentétes egy magasabb rendűvel. Ugyancsak megvizsgálják - egy konkrét ügy kapcsán - a kisajátításról szóló törvényerejű rendeletet. Egy Algírból érkezett kérésre foglalkoznak a jogszerűen külföldön tartózkodó magyar állampolgárok szavazati jogának problémájával is. (folyt.)
1990. február 14., szerda 14:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|