|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Szegények és Kiszolgáltatottak Szövetségének állásfoglalása a tömeges elbocsátásokról
"A nemzetgazdaság és a munkavállalók közös érdekében szükségesnek
tartjuk, hogy emberi és társadalmi katasztrófákhoz vezető
létszámcsökkentések, munkanélküliség helyett részesítsék előnyben a
fokozatos átmenetet: ahol feltétlenül szükséges, alkalmazzák a
munkaidő csökkentésének módszerét az elbocsátások helyett."
SZER:
Választási harc - 2. folyt.
"a Heti Világgazdaság holnapi számában közli a Medián
közvéleménykutató kisszövetkezet - tehát egy független csoport -
felmérését, amely szinte a másikkal egy időben készült, de aránylag
eltérő eredményeket hozott. Ennek értelmében a kérdésre, hogy kit
választana, ha most vasárnap szavazna, a következő válaszokat
kapták: MDF 16 százalék, SZDSZ 15, független kisgazdák 11, MSZP 11
és Fidesz 6 százalék. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (24. rész)
|
Sztrapák Ferenc (Bács-Kiskun m., 5. vk.) a kulturális bizottság --------------- módosító javaslatai mellett érvelt. A jelenlegi helyzetben - véleménye szerint - a maximálisan 300 ezer forintban megállapítható kárpótlás nem érné el célját, nem lenne eléggé visszatartó. Majd a továbbiakban arról szólt, hogy a többpártrendszer csak a korábbi egy párt által gyakorolt áldatlan, megszenvedett sajtóirányítást szünteti meg. A politika mostani erőterében nemcsak a nyilvánosság értékelődik fel, mint pozitívum, hanem valóban megnő vonzása és esélye a manipulációnak, a torzításnak, ferdítésnek, lejáratásnak. Ezért a nyilvánosság küzdőterén minden szereplőt nagyobb szabadság és egyúttal nagyobb védelem illet meg.
Bazsó György (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 17. vk.) a sajtóberkekben ------------ dúló, nem egyszer műviharokról beszélt - utalva itt a Vasárnapi újság című rádióműsorban elhangzott Csurka-jegyzet körüli vitákra -, amelyet szerinte elsősorban azok gerjesztenek, akiket az kelletlenül érint, a hazai újságírótársadalom mérvadó személyiségeit, ismerteket és ismeretleneket egyaránt. Véleménye: itt csupán a mundér becsületének védelméről van szó. A közelmúltig az újságírást csak pártos megközelítésben lehetett művelni, s ez különösen érvényes volt a televíziós újságírásra. Gyakorlatilag ugyanaz a csapat művelte a lelkendező, szájbarágó, agitatív újságírást, mint akik jelenleg is a hazai tömegkommunikáció meghatározó személyiségei. Példaként említette, hogy a néhány évvel ezelőtti napilapokat fellapozva még lehengerlő agitálást lehet olvasni Bős-Nagymaros mellett, s ugyanott megtalálhatók az egykori agit-prop. osztály intencióinak készséges érvényesítésével készült írások. Tisztelet adassék a nagyon ritka kivételnek - mondta -, akik az akkori gyakorlat miatt nem lehettek meghatározó személyiségei a szakmának, csak külföldön, a szamizdat-irodalomban publikálhattak. Az embereket mindennapi megélhetési gondjaik foglalkoztatják, s nem a TV-Híradó szerkesztősége körül mesterségesen felkorbácsolt vita. A hazánkban tapasztalható morális válság köszönhető a közvélemény formálóinak is, s ha késlekednek ennek bevallásával, akkor el kell viselniük, hogy azt mások teszik szóvá. Úgy tűnik, mintha nem érhetné bírálat az ,,újságíró-céhet,,, pedig ezen a területen is dühöngött az opportunizmus, s ebben a szakmában is folyik az átmentősdi. (folyt.köv.)
1990. január 26., péntek 17:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|