|
|
 |
|
 |
Feléledő antiszemitizmus Kelet-Európában
|
----------------------------------------
London, 1990. február 13. (BBC, Panoráma) - 1921-ben a londoni
Times című lap közölte, hogy a Cion bölcseinek jegyzőkönyve című
traktátus - melyről azt állították, hogy a zsidó világuralmi
törekvések nagy terve - valójában hamisítvány és a cári
titkosszolgálat műve, melyet az orosz antiszemitizmus megindoklására
szántak. Ezt a szennyművet most Bukarestben árusítják, és állítólag
vannak románok, akik tényként fogadják el tartalmát. Úgy tűnik
tehát, hogy a kelet-európai politikai liberalizmus egyben
megnyitotta a kaput a régi előítéletek feléledése előtt is. - Ezt
elemzi a következőkben munkatársunk, Maria Balinszka kommentárja:
- A II. világháború előtt Lengyelországban, Csehszlovákiában,
Magyarországon és Romániában összesen mintegy öt-öt és félmillió
zsidó élt. Ma ugyanezen országok zsidó lakossága együttvéve nem tesz
ki többet, mint talán 150 ezret, akiknek zöme - mintegy 90-95 ezer -
Magyarországon él.
A kelet-európai zsidóság legnagyobb részét a nácik pusztították
el, és akik a meghurcotatás után szerencsésen életben maradtak,
olyan kommunisták uralta országokba tértek vissza, melyekben
legtöbbnyire hivatalosan jóváhagyott antiszemitizmusnak voltak
kitéve. Így például ha a kommunista párt bármely frakciója meg akart
buktatni egy másik frakciót, a klasszikus módszer az volt, hogy jól
bevált sztálini módszerrel egyszerűen cionistának titulálta azt. Ezt
a módszert még a diktátor halála után is alkalmazták az 50-es évek
prágai perei során, Lengyelországban pedig 1968-ban. (folyt.)
1990. február 13., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Antiszemitizmus Kelet-Európában - 1. folyt.
|
Még 1984-ben is a lengyel televízió szándékosan hangsúlyozta
azt, hogy a Szolidaritás egyik számüzetésben lévő aktivistája zsidó
volt, hogy ezzel is csökkentse a lengyelek rokonszenvét az aktivista
iránt.
Az utóbbi 45 év alatt tehát az antiszemitizmust nem nyomták el
hivatalosan Kelet-Európában. Ehelyett - a szólásszabadság hiányában
- a hivatalos közegek használták fel saját céljaikra. Ma pedig
ugyanaz a politikai liberalizmus, amely Lengyelországban egy
szolidaritás-párti miniszterelnököt, Csehszlovákiában pedig Václav
Havel elnököt segítette hatalomra, egyben fokozottabban engedi az
idegengyűlölő politikusok gyakori, ilyen értelmű felszólalását.
Magyarországon például a Szabad Demokraták Szövetségét, melynek
vezetőségi tagjai között több zsidó is van, azzal vádolják, hogy -
úgymond - hazátlan kozmopoliták és idegenek irányítják. Ilyen
szavakat a háború előtt használtak a zsidókra. Még a Magyar
Demokrata Fórum egyik szóvivője is beismerte, hogy a párt soraiban
bizony van néhány antiszemita. Ennek ellenére Magyarországon
található talán Kelet-Európa legvirágzóbb zsidó kulturális és
vallási élete.
Figyelemreméltó, hogy tavaly a magyar parlament
törvényellenesnek mondta ki a vallási és faji gyűlöletre való
felbujtást. És mégis: hasonlóan más kelet-európai országokhoz, a
zsidóság II. világháborúbeli szenvedéseit még mindig nem teszik
nyilvános vita tárgyává. Egy magyar rabbi arról panaszkodott, hogy a
nácik tömegpusztítása csupán futólagos említést kap a magyar
történelemkönyvekben. (folyt.)
1990. február 13., kedd
|
Vissza »
|
|
- Antiszemitizmus - 2. folyt.
|
Ami Romániát illeti, ott sem kerülte el a fő ellenzéki párt
figyelmét az, hogy Petre Roman miniszterelnök zsidó. Erről szól
néhány, a földalatti metroállomásokon található falfelirat. Könnyen
meglehet, hogy ez - mint dr. Moses Rosen, romániai főrabbi
tevékenysége is - fokozatosan a figyelem középpontjába kerül, és
fokozódik majd a közellenszenv is.
A román zsidók viszonylag jobbmódúak, mint más kelet-európai
országok zsidósága - zsidó iskolákkal, kóser vendéglőkkel, működő
zsinagógákkal és meglehetősen könnyű kivándorlási lehetőségekkel
Izraelbe. Rosen főrabbi mindezért azt a magas árat fizette, hogy
szorosabban kellett kötődnie Ceausescuhoz.
Lengyelországban, ahol a nácik csaknem hihetetlen számú zsidót
pusztítottak el, most végre lépéseket tesznek, hogy megértsék milyen
óriási mértékben járult hozzá a zsidóság a lengyel nép
történelméhez, kultúrájához. Ennek ellenére mégis észlelhető
bizonyos mértékű antiszemitizmus. A tavaly júniusi, részben szabad
választások előtti kampány során több rágalmazó röpiratot
terjesztetettek azzal kapcsolatban, hogy a Szolidaritás egyes
jelöltjei zsidók voltak. Ennél aggasztóbb azonban az ország
rendkívül befolyásos katolikus egyházának hierarchiája.
Jozef Glemp prímás egyik nyári beszédében a sztereotípia határát
súroló általánosításokba bocsátkozott a zsidókkal kapcsolatban. A
Szolidaritás gyorsan és éles bírálattal reagált a beszédre. A
Szolidaritáson kívül azonban más politikai erők is gyülekeznek
Lengyelországban, melyek bukása, vagy fennmaradása részben attól
függ, hogyan alakul az ország gazdasági helyzete. Legalábbis a
múltban, gazdasági nehézségek alkalmával ugyanis a zsidókat
tekintették hagyományos bűnbaknak. ++
1990. február 13., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|