|
|
|
|
Feléledő antiszemitizmus Kelet-Európában
|
----------------------------------------
London, 1990. február 13. (BBC, Panoráma) - 1921-ben a londoni Times című lap közölte, hogy a Cion bölcseinek jegyzőkönyve című traktátus - melyről azt állították, hogy a zsidó világuralmi törekvések nagy terve - valójában hamisítvány és a cári titkosszolgálat műve, melyet az orosz antiszemitizmus megindoklására szántak. Ezt a szennyművet most Bukarestben árusítják, és állítólag vannak románok, akik tényként fogadják el tartalmát. Úgy tűnik tehát, hogy a kelet-európai politikai liberalizmus egyben megnyitotta a kaput a régi előítéletek feléledése előtt is. - Ezt elemzi a következőkben munkatársunk, Maria Balinszka kommentárja:
- A II. világháború előtt Lengyelországban, Csehszlovákiában, Magyarországon és Romániában összesen mintegy öt-öt és félmillió zsidó élt. Ma ugyanezen országok zsidó lakossága együttvéve nem tesz ki többet, mint talán 150 ezret, akiknek zöme - mintegy 90-95 ezer - Magyarországon él.
A kelet-európai zsidóság legnagyobb részét a nácik pusztították el, és akik a meghurcotatás után szerencsésen életben maradtak, olyan kommunisták uralta országokba tértek vissza, melyekben legtöbbnyire hivatalosan jóváhagyott antiszemitizmusnak voltak kitéve. Így például ha a kommunista párt bármely frakciója meg akart buktatni egy másik frakciót, a klasszikus módszer az volt, hogy jól bevált sztálini módszerrel egyszerűen cionistának titulálta azt. Ezt a módszert még a diktátor halála után is alkalmazták az 50-es évek prágai perei során, Lengyelországban pedig 1968-ban. (folyt.)
1990. február 13., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Antiszemitizmus Kelet-Európában - 1. folyt.
|
Még 1984-ben is a lengyel televízió szándékosan hangsúlyozta azt, hogy a Szolidaritás egyik számüzetésben lévő aktivistája zsidó volt, hogy ezzel is csökkentse a lengyelek rokonszenvét az aktivista iránt.
Az utóbbi 45 év alatt tehát az antiszemitizmust nem nyomták el hivatalosan Kelet-Európában. Ehelyett - a szólásszabadság hiányában - a hivatalos közegek használták fel saját céljaikra. Ma pedig ugyanaz a politikai liberalizmus, amely Lengyelországban egy szolidaritás-párti miniszterelnököt, Csehszlovákiában pedig Václav Havel elnököt segítette hatalomra, egyben fokozottabban engedi az idegengyűlölő politikusok gyakori, ilyen értelmű felszólalását.
Magyarországon például a Szabad Demokraták Szövetségét, melynek vezetőségi tagjai között több zsidó is van, azzal vádolják, hogy - úgymond - hazátlan kozmopoliták és idegenek irányítják. Ilyen szavakat a háború előtt használtak a zsidókra. Még a Magyar Demokrata Fórum egyik szóvivője is beismerte, hogy a párt soraiban bizony van néhány antiszemita. Ennek ellenére Magyarországon található talán Kelet-Európa legvirágzóbb zsidó kulturális és vallási élete.
Figyelemreméltó, hogy tavaly a magyar parlament törvényellenesnek mondta ki a vallási és faji gyűlöletre való felbujtást. És mégis: hasonlóan más kelet-európai országokhoz, a zsidóság II. világháborúbeli szenvedéseit még mindig nem teszik nyilvános vita tárgyává. Egy magyar rabbi arról panaszkodott, hogy a nácik tömegpusztítása csupán futólagos említést kap a magyar történelemkönyvekben. (folyt.)
1990. február 13., kedd
|
Vissza »
|
|
- Antiszemitizmus - 2. folyt.
|
Ami Romániát illeti, ott sem kerülte el a fő ellenzéki párt figyelmét az, hogy Petre Roman miniszterelnök zsidó. Erről szól néhány, a földalatti metroállomásokon található falfelirat. Könnyen meglehet, hogy ez - mint dr. Moses Rosen, romániai főrabbi tevékenysége is - fokozatosan a figyelem középpontjába kerül, és fokozódik majd a közellenszenv is.
A román zsidók viszonylag jobbmódúak, mint más kelet-európai országok zsidósága - zsidó iskolákkal, kóser vendéglőkkel, működő zsinagógákkal és meglehetősen könnyű kivándorlási lehetőségekkel Izraelbe. Rosen főrabbi mindezért azt a magas árat fizette, hogy szorosabban kellett kötődnie Ceausescuhoz.
Lengyelországban, ahol a nácik csaknem hihetetlen számú zsidót pusztítottak el, most végre lépéseket tesznek, hogy megértsék milyen óriási mértékben járult hozzá a zsidóság a lengyel nép történelméhez, kultúrájához. Ennek ellenére mégis észlelhető bizonyos mértékű antiszemitizmus. A tavaly júniusi, részben szabad választások előtti kampány során több rágalmazó röpiratot terjesztetettek azzal kapcsolatban, hogy a Szolidaritás egyes jelöltjei zsidók voltak. Ennél aggasztóbb azonban az ország rendkívül befolyásos katolikus egyházának hierarchiája.
Jozef Glemp prímás egyik nyári beszédében a sztereotípia határát súroló általánosításokba bocsátkozott a zsidókkal kapcsolatban. A Szolidaritás gyorsan és éles bírálattal reagált a beszédre. A Szolidaritáson kívül azonban más politikai erők is gyülekeznek Lengyelországban, melyek bukása, vagy fennmaradása részben attól függ, hogyan alakul az ország gazdasági helyzete. Legalábbis a múltban, gazdasági nehézségek alkalmával ugyanis a zsidókat tekintették hagyományos bűnbaknak. ++
1990. február 13., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|