|
|
 |
|
 |
Magyarellenes-e a román értelmiség? - nyilatkozat
|
-------------------------------------------------
München, 1990. február 13. (SZER, Magyar híradó) - A romániai
magyarság tömegtüntetésekkel válaszolt a korábbi nacionalista,
magyarellenes kilengésekre. Milyen hatása lehet ezeknek a
fejleményeknek az ottani demokratikus kibontakozás esélyeire? -
ezzel a kérdéssel hívta fel telefonon budapesti munkatársunk,
Ara-Kovács Attila Katona Ádámot, a székelyudvarhelyi Szabadság című
lap főszerkesztőjét, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség egyik
alapító tagját:
- A két tüntetés különböző jellegű volt. Az első egy
engedélyezetlen és nagyon durva, nagyon antihumános, kimondottan
sovén tüntetés volt. A második tüntetés, a második marosvásárhelyi,
amivel szolidárisak voltunk mi itt, Székelyudvarhelyen is, 10-ikén
zajlott le, tehát egy nappal az előbb említett román tüntetés után.
Ez békés volt: gyertyával, könyvvel a kezünkben vonultunk fel, némán
tüntettünk a jogainkért, a maagyar anyanyelv használatának
teljeskörű elismerésért. Rendkívül felemelő volt, és az erőnket, a
következetes harckészségünket bizonyító volt.
Minden tagtársunk, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség minden
tagja úgy foglalt állást, akivel találkoztam gyűléseken vagy utcán,
hogy nem fogjuk abba hagyni a harcunkat.
- Ilyen körülmények között mely politikai erőkben látjátok a
potenciális szövetségest a jövőre nézve?
- A fiatalságban - hogy egy szóval feleljek. Ugyanis ez a
forradalom, ami nem ért véget véleményem szerint a harcok elültével,
a fiatalság forradalma volt az egész országban úgy az
ó-királyságban, mint Erdélyben. A fiatalságban látom a garanciát
arra, hogy valóban európai országgá váljék valamikor Románia, hogy
valóban szabad országgá váljék és valóban demokrata országgá.
(folyt.)
1990. február 13., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|