|
|
|
|
Nyílt ég - illúziók nélkül I. (3. rész)
|
Megmaradtak azonban az aszimmetria-problémák, nevezetesen az, hogy a ,,nyílt ég,, katonai előnyhöz juttatja azt a felet, amely a másik fél közelből való veszélyeztetésének nagyobb lehetőségeivel, eszköztárával rendelkezik. Minthogy a biztonságpolitika nem a szándékokból, hanem a lehetőségekből indul ki, vitathatatlan, hogy az Egyesült Államok és Kanada kontinentális területe nincs a közelből veszélyeztetés, tehát a meglepetésszerű támadás olyan gyűrűjével körülvéve, mint a Varsói Szerződés Szervezete, illetve a Szovjetunió.
Ez a magyarázata annak, hogy Sevardnadze szovjet külügyminiszter múlt ősszel a komplex megközelítést részesítette előnyben: a ,,nyílt ég,, párosuljon ,,nyílt szárazfölddel,, ,,nyílt tengerrel,, , ,,nyílt kozmosszal,,.
Másrészt felvetődött, hogy a potenciális fenyegetést jelentő távol-keleti amerikai bázisok kimaradhatnak-e a légi fényképezésből. A NATO által kidolgozott alapelvek szerint a ,,nyílt ég,, program kiterjedne a szerződésben részes 23 állam területére Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában, tehát lényegesen túlnőne a stockholmi bizalomerősítő intézkedések érvényesítésének az Atlanti-óceántól az Uralig terjedő térségén. De mit lehet tenni, ha Moszkva felveti a Japánban, Dél-Koreában, a Fülöp-szigeteken és a Csendes-óceán más térségeiben lévő amerikai légi támaszpontok kérdését, amelyek valóban hadászati fenyegetést testesítenek meg, szimmetrikus szovjet lehetőségek nélkül. +++
(A sorozat befejező része következik)
Pirityi Sándor (MTI-Panoráma)
1990. február 13., kedd 12:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|