Rendszerváltás és az MTI

	Kohl-beszéd a nemzet helyzetéről (3. rész)
Azt mondta, Egon Krenz azon méretik meg, hogy kitárja-e a kaput a már nagyon is időszerű reformok irányában. A kancellár egyúttal felvázolta a két német állam eddigi gyümölcsöző együttműködésének eredményeit a környezetvédelemtől a kulturális megállapodáson át egészen az utazási könnyítésekig. Az új berlini utazási rendelkezésről azonban még korainak mondta az ítéletet. Erről majd a gyakorlat dönt. Szorgalmazta, hogy az NDK ehhez is mozgósítsa a VSZ államai sorában minden más országnál nagyobb, a belnémet kapcsolatok különböző területeiről származó devizabevételeit. Az utaztatás előmozdításáról tárgyalásokat is ajánlott Kelet-Berlinnek, mindenekelőtt azonban az NDK gazdasági teljesítőképességének fokozásához ígért együttműködést. Ebben jelentős szerepet tölthetnének be élvonalbeli közös vállalkozások, közvetlen üzemi kapcsolatok - mondotta. Egy nappal hivatalos lengyelországi utazása előtt a bonni kormányfő kinyilvánította, hogy Mazowiecki lengyel kormányfővel meg akarja ragadni a lehetőséget a nyugatnémet-lengyel kapcsolatokban való áttöréshez. Elérkezett az idő a két nép tartós megbékéléséhez - mondotta. Kohl szerint azonban ehhez mindkét oldalon hozzátartozik az, hogy becsületesen elszámolnak a történelem sötét fejezeteivel is, nem hallgatnak el, nem fojtanak el, és nem felejtenek el semmit sem a múltból. A máig érzékeny határkérdést érintve a kancellár hitet tett az 1970-ben kelt varsói egyezmény mellett, amelyben az NSZK örökre lemondott mindenfajta területi igényről. Bonn az okmánynak minden egyes részéhez szigorúan tartja magát, így ahhoz is, amely szerint a szerződés nem érinti a felek által megkötött korábbi vagy rájuk vonatkozó két- és több oldalú nemzetközi megállapodásokat. Ezzel a kancellár arra utalt, hogy Németországgal még nem kötötték meg azt a békeszerződést, amely az NSZK felfogása szerint véglegesítheti a határokat. A formai bonni jogfelfogás szerint a nyugatnémet kormányok csak a maguk nevében beszélhetnek, s nem vetíthetik előre a remélt egyesített Németországgal kötendő békeszerződés kikötéseit. Kapcsolatainkban - mondotta - meg akarjuk szakítani a gyűlölet és az erőszak, a jogtalanság és az elűzetés ördögi körét, s új hidat akarunk verni németek és lengyelek között a kölcsönös megértés, a megbékélés, a jószomszédság és az együttműködés számára. Ehhez hozzátartozik a német nemzetiség jogainak szavatolása is. Ezen a területen olyan megállapodásra kerül sor, amely döntő lépés az eddigi megkülönböztetés felszámolásához - jelentette ki. +++ 1989. november 8., szerda 13:27
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »