|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pártközi Egyeztető Bizottság felhívása a szerkesztőségekhez
"A pártközi egyeztető bizottság nem tudja elfogadni azt a tényt,
hogy egyes színészek és közéleti személyiségek televízióban való
szakmai szereplését a választási kampányban való részvételük miatt
korlátozzák. Ugyanakkor érvényesnek tartjuk erre vonatkozóan a
pártok által elfogadott Etikai Kódex ajánlásait."
BBC, Panoráma:
A magyarországi privatizálásról
"A múlt héten
Londonban járt Martonyi János, a magyar privatizálás felelős
megbízottja. A magyarországi változásoknak ez a területe
meglehetősen érdekli az angol közvéleményt, hiszen a privatizálás
újkori formájában angol találmánynak tekinthető. Így hosszabb cikk
jelent meg róla az Independent című lap mai számában: a lap fiatal
gazdasági szerkesztőjének, Peter Tordainak az írása. Ezt ismerteti
most munkatársunk, Radnóti Zoltán:
- Halkszavú, de nagyon jó benyomást keltő ügyvéd Martonyi János,
akinek feladata a magyar gazdaság eladása, és aki életet lehelt a
magyar gazdasági feladatok legellentmondásosabb kérdésébe, a
privatizálásba - kezdi a cikk, majd így folytatja:
- A privatizálás folyamata előrehaladottabb Magyarországon, mint
másutt, és a privatizálási biztos által javasolt megoldások
úttörő-példát jelentenek a többi kelet-európai országnak.
Martonyi tervezte meg a folyamat nagy részét. Hivatala az
Országház épületével szemben van. Kis iroda, mert minimumra akarja
redukálni a bürokráciát. "
|
|
|
|
|
|
|
Erdélyi szamizdat - pesti sajtóbemutató
|
München, 1989. február 17. (SZER, Pesti sajtóbemutató, Magyar Híradó) - Megjelent a Kiáltó Szó című erdélyi szamizdat folyóirat második száma. A lapot ma mutatták be a sajtó képviselőinek. - Lángh Júliát hallják: Ma délután 2 órakor volt a Kiáltó Szó, az erdélyi szamizdat- kiadvány második számának sajtóbemutatója. A Kiáltó Szót Csoóri Sándor, Bodor Pál, Molnár Gusztáv és Ara-Kovács Attila mutatta be a közönségnek. A budapesti telefonvonal végén Ara-Kovács Attila: A Kiáltó Szó bemutatására - mert nemcsak a második számra, hanem az elsőről is volt szó - most került először sor itt a magyar fővárosban. Az Erdélyi Magyar Hírügynökség, illetve a Magyar Emberi Jogok alapítványa kérte fel az említett értelmiségieket, plusz engem is, hogy számoljunk be erről a folyóiratról. Elég nagyszámú újságíró jelent meg, körülbelül 30-40-en lehettek, elsősorban magyar sajtó volt jelen. Fontos tényező, hogy a Magyar Televízió is ott volt és felvételt készített, ugyanakkor néhányunkkal interjút is. Mi a különös jelentősége a Kiáltó Szónak, hiszen annyi év után most újra először van Erdélyben is szamizdat, és ki is jut a határokon. Elsősorban ez a jelentősége. Ezen kívül pedig fel tudnék még olyan szempontokat sorolni, mint például azt, hogy Romániában soha nem volt román szamizdat. Az első az 1981-ben elindított Ellenpontok, majd ez a második, közte pedig az Erdélyi Magyar Hírügynökség az, ami (...). Tehát elsősorban ez a jelentősége. Ezenkívül pedig az, hogy mutatja az erdélyi magyarság vitalitását, bizonyos értelemben azt az egzisztenciát, amivel megpróbál szembehelyezkedni a hatalommal. Ez nagyon fontos. Nagyon fontos nemcsak azért, hogy közösségi létét, tudatát, eszmélését megőrizze, de fontos olyan szempontból is, hogy példaadó legyen például a románság számára, hogy a terrort nem lehet tovább így elviselni. A Kiáltó Szó Erdélyben szamizdat, de miért szamizdat vajon Magyarországon, amikor most hallottuk éppenséggel, hogy ott volt a teljes sajtó a bemutatóján. Voltaképpen akkor ez nem is szamizdat Magyarországon?' Pontosan erről van szó, reményeink vannak arra, hogy a Kiáltó Szó minden egyes példányát kellő mennyiségben, hivatalos körülmények között a jövőben azonnal újraszedik, kiadják és hozzáférhetővé teszik. Köszönöm a beszélgetést Ara-Kovács Attila. +++
1989. február 17., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|