|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pártközi Egyeztető Bizottság felhívása a szerkesztőségekhez
"A pártközi egyeztető bizottság nem tudja elfogadni azt a tényt,
hogy egyes színészek és közéleti személyiségek televízióban való
szakmai szereplését a választási kampányban való részvételük miatt
korlátozzák. Ugyanakkor érvényesnek tartjuk erre vonatkozóan a
pártok által elfogadott Etikai Kódex ajánlásait."
BBC, Panoráma:
A magyarországi privatizálásról
"A múlt héten
Londonban járt Martonyi János, a magyar privatizálás felelős
megbízottja. A magyarországi változásoknak ez a területe
meglehetősen érdekli az angol közvéleményt, hiszen a privatizálás
újkori formájában angol találmánynak tekinthető. Így hosszabb cikk
jelent meg róla az Independent című lap mai számában: a lap fiatal
gazdasági szerkesztőjének, Peter Tordainak az írása. Ezt ismerteti
most munkatársunk, Radnóti Zoltán:
- Halkszavú, de nagyon jó benyomást keltő ügyvéd Martonyi János,
akinek feladata a magyar gazdaság eladása, és aki életet lehelt a
magyar gazdasági feladatok legellentmondásosabb kérdésébe, a
privatizálásba - kezdi a cikk, majd így folytatja:
- A privatizálás folyamata előrehaladottabb Magyarországon, mint
másutt, és a privatizálási biztos által javasolt megoldások
úttörő-példát jelentenek a többi kelet-európai országnak.
Martonyi tervezte meg a folyamat nagy részét. Hivatala az
Országház épületével szemben van. Kis iroda, mert minimumra akarja
redukálni a bürokráciát. "
|
|
|
|
|
|
|
Fodor István az új Országgyűlés örökségéről (1. rész)
|
1990. február 15., csütörtök - Egy hónap múltán, március
16-án lejár az 1985-ben megválasztott Országgyűlés mandátuma: a
hátralévő időszakban 376 képviselő elsősorban választói, s majd az
ország nyilvánossága előtt ad számot végzett - és nem kevéssé
vitatott - munkájáról. Ez a ,,számadás,, lényegében meghatározza azt
az örökséget is, amelyet utódjára hagyományoz a Parlament. Erről
kérdezte Fodor Istvánt, az Országgyűlés megbízott elnökét Csoknyay
Edit, az MTI munkatársa.
E rendkívül összetett, bőséges és nem kis mértékben nyomasztó örökség lényegében két esztendeje halmozódik, s nem feltétlenül vagy nem teljes mértékben a jelenlegi Parlament jóvoltából- szögezte le elöljáróban Fodor István.
Mint mondotta: ennek az örökségnek az alapja egyrészt az Országgyűléstől függetlenül kialakult politikai helyzet. Két évvel ezelőtt vetődött fel először a jelenlegi Parlament legitimitásának kérdése azzal, hogy olyan, politikailag plurális, a társadalom érdektagozódása alapján megválasztott Országgyűlésre van szükség, amely tükrözi ezt az érdektagoltságot, s amelyben a képviselők valóban felkészült, a választók bizalmát élvező, hiteles emberek. Abban az időben viszont nem volt még többpártrendszer, s hiányoztak a politikai átalakulás törvényes keretei, jogszabályi feltételei is. Ezek hiányában tehát akkor sem sikerülhetett volna a kívánt Országgyűlést megválasztani, ha a jelenleginek netán tán akkortájt jár le a mandátuma.
Kétségbevonhatatlan: ez az Országgyűlés megalkotta azokat a magas szintű jogszabályokat, amelyek megteremtették a politikai átalakulás törvényes kereteit - tudomásul véve, hogy plénumán kívüli egyeztetések után szentesít törvényeket.
Igaz, még valamit tehetett volna, meg kellett volna tennie - tért ki a legutóbbi parlamenti ülésszak egyik leghevesebb vitájára, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására Fodor István. (Ismeretes, hogy ez a törvényjavaslat először magában foglalta a képviselők jogállásán kívül a tiszteletdíjat, a költségtérítést és a kedvezményeket is. A törvényhozók azonban többségi vélemény alapján úgy foglaltak állást, hogy csak a jogállásról alkossanak jogszabályt, az anyagi kérdésekben pedig az új Parlament döntsön. Végül - alkotmányerejű törvényről lévén szó - e ,,félbevágott,, törvénytervezet sem kapta meg a szükséges kétharmados többséget.) (folyt. köv.)
1990. február 15., csütörtök 14:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|