 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pártközi Egyeztető Bizottság felhívása a szerkesztőségekhez
"A pártközi egyeztető bizottság nem tudja elfogadni azt a tényt,
hogy egyes színészek és közéleti személyiségek televízióban való
szakmai szereplését a választási kampányban való részvételük miatt
korlátozzák. Ugyanakkor érvényesnek tartjuk erre vonatkozóan a
pártok által elfogadott Etikai Kódex ajánlásait."
BBC, Panoráma:
A magyarországi privatizálásról
"A múlt héten
Londonban járt Martonyi János, a magyar privatizálás felelős
megbízottja. A magyarországi változásoknak ez a területe
meglehetősen érdekli az angol közvéleményt, hiszen a privatizálás
újkori formájában angol találmánynak tekinthető. Így hosszabb cikk
jelent meg róla az Independent című lap mai számában: a lap fiatal
gazdasági szerkesztőjének, Peter Tordainak az írása. Ezt ismerteti
most munkatársunk, Radnóti Zoltán:
- Halkszavú, de nagyon jó benyomást keltő ügyvéd Martonyi János,
akinek feladata a magyar gazdaság eladása, és aki életet lehelt a
magyar gazdasági feladatok legellentmondásosabb kérdésébe, a
privatizálásba - kezdi a cikk, majd így folytatja:
- A privatizálás folyamata előrehaladottabb Magyarországon, mint
másutt, és a privatizálási biztos által javasolt megoldások
úttörő-példát jelentenek a többi kelet-európai országnak.
Martonyi tervezte meg a folyamat nagy részét. Hivatala az
Országház épületével szemben van. Kis iroda, mert minimumra akarja
redukálni a bürokráciát. "
|
|
|
|
|
|
 |
Magyar-vatikáni 3.
|
Ugyanakkor az is tény, hogy a magyar katolikus egyház soha nem
olvadt be a birodalom többi részének katolikus hierarchiájába, hanem
megőrizte különállását.
A Szentszék és Magyarország kapcsolataiban új fejezetet
jelentett a török kiűzésének a feladata. A pápák
Habsburg-királyainkat is egyértelműen támogatták a török elleni
harcban. A pogányok végleges kiűzésére szerveződő Szent Liga
létrehozója és mozgatója megint csak a pápa, most IX. Ince volt. (Az
ő emlékét hazánkban több tér és Budavárban köztéri szobor őrzi.)
Magyarország, mint a Habsburg-birodalom része, de részleges
önállóságának és egyháza különállásának megőrzésével, az
ellenreformáció idején, a barokk korban igen szorosan kötődött a
római katolicizmushoz, annak kultúrájához. Újabb problémák forrásává
vált az 1848-as forradalom és szabadságharc leverése után, az
abszolútizmus időszakában, hogy Ferenc József császár 1855-ben
birodalmi konkordátumot kötött IX. Pius pápával, ám a konkordátum
Magyarország törvényei szerint nálunk jogilag érvénytelen volt, a
magyar egyházra nem vonatkozott.
alc. Új helyzet a Monarchia felbomlása után
A polgári korban, az Osztrák-Magyar Monarchia idején a birodalom
közös kormányzatában a külügyek a közös ügyek közé számítottak, így
nem volt magyar külügyminisztérium. A közös uralkodó mellé
akkreditálták a diplomatákat, így a pápai nuncius is Bécsben, a
császári-királyi udvar mellé küldetett. (A Szentszékhez is a császár
küldött nagykövetet.) Bár a magyar püspöki kar ebben a korszakban
már egyértelműen deklarálta különállását a Monarchia Lajtán túli
részétől, ennek ügyeiben is a bécsi nunciusok voltak az illetékesek.
A Monarchia felbomlása, és a független magyar nemzeti állam
létrejötte 1918-ban aktuálissá tette az önálló magyar külügy és
diplomácia megszervezését. Már 1918 őszén, a Károlyi-féle polgári
demokrácia kísérleteket tett arra, hogy diplomáciai kapcsolatba
lépjen a Szentszékkel. 1919 nyarától, a keresztény-nemzeti
kormányzat pedig egyik legsürgetőbb feladatának a magyar-szentszéki
kapcsolatok megteremtését, a diplomáciai kapcsolatok felvételét
látta. (folyt.)
1990. február 12., hétfő 15:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|