|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pártközi Egyeztető Bizottság felhívása a szerkesztőségekhez
"A pártközi egyeztető bizottság nem tudja elfogadni azt a tényt,
hogy egyes színészek és közéleti személyiségek televízióban való
szakmai szereplését a választási kampányban való részvételük miatt
korlátozzák. Ugyanakkor érvényesnek tartjuk erre vonatkozóan a
pártok által elfogadott Etikai Kódex ajánlásait."
BBC, Panoráma:
A magyarországi privatizálásról
"A múlt héten
Londonban járt Martonyi János, a magyar privatizálás felelős
megbízottja. A magyarországi változásoknak ez a területe
meglehetősen érdekli az angol közvéleményt, hiszen a privatizálás
újkori formájában angol találmánynak tekinthető. Így hosszabb cikk
jelent meg róla az Independent című lap mai számában: a lap fiatal
gazdasági szerkesztőjének, Peter Tordainak az írása. Ezt ismerteti
most munkatársunk, Radnóti Zoltán:
- Halkszavú, de nagyon jó benyomást keltő ügyvéd Martonyi János,
akinek feladata a magyar gazdaság eladása, és aki életet lehelt a
magyar gazdasági feladatok legellentmondásosabb kérdésébe, a
privatizálásba - kezdi a cikk, majd így folytatja:
- A privatizálás folyamata előrehaladottabb Magyarországon, mint
másutt, és a privatizálási biztos által javasolt megoldások
úttörő-példát jelentenek a többi kelet-európai országnak.
Martonyi tervezte meg a folyamat nagy részét. Hivatala az
Országház épületével szemben van. Kis iroda, mert minimumra akarja
redukálni a bürokráciát. "
|
|
|
|
|
|
|
A moszkvai nagyhét után - 2.
|
Washington - mintegy kompromisszumot ajánlva Moszkvának és a NATO-nak - azt javasolta, hogy semlegesség helyett az új Németország legyen ,,társult tagja,, az atlanti blokknak. Egyelőre nem tudni, hogy végülis szóba került-e az indítvány Gorbacsov és Kohl megbeszélésein. A nyugatnémet kancellár azonban sajtóértekezletén kijelentette: Gorbacsov tudomására adta, hogy a semlegességet Bonn nem tartja elfogadhatónak, de a társult tagsággal sem ért egyet.
Mindezek, valamint a KB-ülésen elhangzott és német ügyben meglehetősen merev álláspontot tükröző Ligacsov-beszéd ellenére Gorbacsov úgy nyilatkozott, hogy országa tiszteletben fogja tartani a német nép döntését az egyesülésről. Ezt a kijelentést, bár a szovjet vezetésnek voltak azért kikötései, Kohl egyértelműen úgy értékelte, mint zöld jelzést a német egység felé vivő úton, amit külön is megköszönt Gorbacsovnak.
Kohl nem felejtette el hangsúlyozni azt sem, hogy Bonn az európai folyamatokkal összhangban, mindenekelőtt Berlinnel, valamint a négy nagyhatalommal folytatott tárgyalásokon kívánja meghatározni az egyesülés feltételeit és menetét. Ennek egyik sarkallatos pontja a határok változatlansága, amellyel Kohl is egyetértett Moszkvában.
Feltehető, hogy a Szovjetunió látszólagos engedékenysége a német kérdésben nem részesül egyértelműen lelkes fogadtatásban a másik három, közvetlenül érdekelt fővárosban. Egy dolog azonban bizonyosnak látszik: Moszkva számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a német egyesülés elkerülhetetlen, mitöbb, jóval előbb fog megtörténni, mint arra korábban számítani lehetett. Így hát nem maradt más választása - és ezek után feltehetőleg Washingtonnak, Londonnak és Párizsnak sem -, minthogy részt vegyen e folyamat irányításában, s lehetőséget teremtsen saját, illetve a közös európai otthon érdekeinek érvényesítésére.
Másfelől Gorbacsov nyilván azt sem hagyhatta figyelmen kívül, hogy egy esetleges merev elzárkózás kedvezőtlenül befolyásolhatja a gazdaságilag csúcsformában levő NSZK viszonyát a Szovjetunióhoz, ami természetesen kihathat a gazdasági kapcsolatokra is. Már pedig ma ez az egyik olyan dolog, amit Gorbacsov a legkevésbé kockáztathat. +++
Dorogi Sándor (Moszkva), MTI-Panoráma
1990. február 12., hétfő 12:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|