|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pártközi Egyeztető Bizottság felhívása a szerkesztőségekhez
"A pártközi egyeztető bizottság nem tudja elfogadni azt a tényt,
hogy egyes színészek és közéleti személyiségek televízióban való
szakmai szereplését a választási kampányban való részvételük miatt
korlátozzák. Ugyanakkor érvényesnek tartjuk erre vonatkozóan a
pártok által elfogadott Etikai Kódex ajánlásait."
BBC, Panoráma:
A magyarországi privatizálásról
"A múlt héten
Londonban járt Martonyi János, a magyar privatizálás felelős
megbízottja. A magyarországi változásoknak ez a területe
meglehetősen érdekli az angol közvéleményt, hiszen a privatizálás
újkori formájában angol találmánynak tekinthető. Így hosszabb cikk
jelent meg róla az Independent című lap mai számában: a lap fiatal
gazdasági szerkesztőjének, Peter Tordainak az írása. Ezt ismerteti
most munkatársunk, Radnóti Zoltán:
- Halkszavú, de nagyon jó benyomást keltő ügyvéd Martonyi János,
akinek feladata a magyar gazdaság eladása, és aki életet lehelt a
magyar gazdasági feladatok legellentmondásosabb kérdésébe, a
privatizálásba - kezdi a cikk, majd így folytatja:
- A privatizálás folyamata előrehaladottabb Magyarországon, mint
másutt, és a privatizálási biztos által javasolt megoldások
úttörő-példát jelentenek a többi kelet-európai országnak.
Martonyi tervezte meg a folyamat nagy részét. Hivatala az
Országház épületével szemben van. Kis iroda, mert minimumra akarja
redukálni a bürokráciát. "
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Honvédelmi Vizsgáló Bizottság (1. rész)
|
1990. január 15., hétfő - Újabb, ezúttal csaknem másfél
évtizede keltezett feljegyzés részleteivel ismerkedhettek meg a
Honvédelmi Vizsgáló Bizottság tagjai hétfőn a Parlamentben. Borbándi
János nyugalmazott miniszterelnök helyettes, a kormány egykor
Honvédelmi Bizottságának volt vezetője a bizottság előtt feltárta:
1975-ben ajánlotta Fock Jenőnek Czinege Lajos honvédelmi miniszter
esetleges felmentését és más, számára is megfelelő beosztásba
helyezését. A hat évvel ezelőtt nyugállományba helyezett
miniszterelnök helyettes mindezt annak kapcsán mondta el, hogy a
Parlamentben folytatódott a Magyar Néphadseregben feltételezett
visszaélések vizsgálata, amelyet Bokor Imre: Kiskirályok mundérban
című könyve kapcsán az Országgyűlés rendelt el.
Borbándi János előrebocsátotta, hogy saját irattára nincs, csak az emlékezetére hagyatkozhat, s a kérdésekre legjobb belátása, lelkiismerete szerint fog válaszolni. Bevezetőjében elmondta, hogy nyolc vagy kilenc minisztériumot, illetve állami főhatóságot felügyelt. Szólt arról, hogy az utóbbi évek töprengései nyomán rájött: az egyik fő probléma az volt, hogy összemosódott a párt és az állami vezetés, sokszor a felelősség nem volt tetten érhető. A pártban és a kormányban párhuzamosan tevékenykedő bizottságok működtek, vezetőik részt vettek egymás munkájában. A Honvédelmi Bizottság féléves munkaterv alapján dolgozott, a döntésekre érett javaslatait a Minisztertanács általában elfogadta, Borbándi János nem emlékezett olyan esetre, hogy alapvető kérdésekben nem a bizottság álláspontja érvényesült volna. Feladatai között említette a védelmi kiadások meghatározását, a fegyveres erők és testületek gyakorlati segítését. A védelmi kiadásokat általában ötéves tervek rögzítették, ehhez ajánlásokat kaptak a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erői Főparancsnokságától. Sok vita volt - emlékezett a miniszterelnök helyettes, - s példaként említette az 1984-es évet, amikoris az ajánlást 100 százalékként alapul véve, az összeget sikerült felére leszorítani. Részletesen ismertette a döntési mechanizmus fázisait. Eszerint a döntésbe sok mindenkinek volt beleszólása, ám azt végső soron a bizottság szentesítette.
Az 1960-as évek katonapolitikai felfogására visszaemlékezve Borbándi János közölte: már akkor szó volt a katonai szolgálati idő csökkentéséről is. (folyt.köv.)
1990. január 15., hétfő 17:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|