 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ nem szervez tüntetést a televízió épülete előtt
"A Szabad Demokraták Szövetségének
ügyvivői testülete közli, hogy tudomására jutott: a Független
Kisgazdapárt szombati demonstrációját felhasználva, szabad demokrata
szimbólumokkal ,,kidekorált,, ismeretlen fiatalemberek az
egybegyűltek körében azt terjesztették, hogy az ,,SZDSZ február
16-ai tévé előtti tüntetése lesz az igazi demonstráció,,, és erre
,,botokkal, dorongokkal felfegyverkezve várják a részt venni
kívánókat.,,
A Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivői elítélik ezt a
provokációt, és közlik: az SZDSZ semmilyen tüntetést nem szervez
február 16-ra a Magyar Televízió előtt."
Deutschlandfunk, Késő esti sajtótükör:
A néphadsereg pártirányítása - Raffay-nyilatkozat
"Raffay ezeket mondja: mindkét nevezett politikus éveken
keresztül a katonai politika meghatározója volt, és valójában
kiderült, hogy a katonaság pártirányítása gyakran a tényleges
katonai érdekek ellen dolgozott, és a mindenkori KB-titkár csak a
politikai tisztekkel tartott kapcsolatot. Így ennek a primitív
kádári rendszernek az lett a következménye, amit Bokor megírt a
könyvében. Czinege idejében a honvédelmi minisztert gyakorlatilag
senki sem ellenőrizte, kivéve a kormány úgynevezett védelmi
bizottságát, amely természetesen ugyanazon az oldalon állt, mint a
KB-titkár."
|
|
|
|
|
|
 |
A szovjet hadsereg és a demográfiai változások
|
----------------------------------------------
München, 1990. február 11. (SZER, Nyugati folyóiratszemle) -
Barry Fishbach, a Georgetown Egyetem munkatársa a NATO Brief című
nyugatnémet folyóirat hasábjain azt fejtegeti: milyen hatással
lesznek a Szovjetunióban a demográfiai eltolódások főleg a szovjet
hadsereg összetételére?
A cikkíró bevezetőben Deriginy ezredesnek egy írására utal,
amelyben a szovjet katonatiszt kifejti, hogy 1980-ban a behívottak
28 százaléka származott a közép-ázsiai és a transzkaukázusi
köztársaságokból. Kilenc évvel később azonban ez az arányszám már
elérte a 37 százalékot.
A lakosság szaporulatában mutatkozó nagymérvű eltérések az
északi és déli területek között már régen tudottak, és ezért nem
meglepő, hogy a déli tagköztársaságokból származó 18 esztendős
sorkötelesek száma jelentősen emelkedett.
Emlékeztetni kell arra, hogy a 60-as években a szovjet kormány
kampányt indított annak érdekében, hogy a szovjet nőket 100
százalékig bevonja a termelőmunkába. Ez a kampány nagyon eredményes
volt, és a városba költözési folyamattal együtt azt eredményezte,
hogy északon a 60-as és a 70-es években erősen visszaesett a
születési arányszám. Csak az 1981-es pártkongresszus által életbe
léptett intézkedések óta mutatkozik emelkedés az északi területek
születési arányszámaiban. Ami azonban a szovjet hadsereg
szempontjait illeti, nem szabad elfelejteni, hogy azok a fiúk, akik
1986-ban születtek, majd csak a 2004-es évben érik el sorköteles
korukat. (folyt.)
1990. február 11., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- SZU - hadsereg és demográfia - 1. folyt.
|
Noha a születések száma átlagosan az egész Szovjetunióban
emelkedik, ez későn jön és abszolut számokban nem kielégítő, mert a
szülésképes korban lévő 21-29 év közötti nők száma az északi
területeken a 90-es években jelentősen vissza fog esni.
Közép-Ázsiában ezzel szemben a 21-29 év közötti nők száma
folyamatosan növekszik.
Érdekes, hogy a termékenységi indikátor - tehát azon gyermekek
száma, akiket egy anya szül - a mohamedán vallású népcsoportok
esetében kissé csökken, a szláv és balti népek esetében pedig
valamelyest növekszik. Ennek ellenére a népesedési súlypont továbbra
is délre mutat, és azt eredményezi, hogy az e területekről katonai
szolgálatra behívott férfiak aránya emelkedik. Ha azonban északon is
folyamatosan növekedne a születések száma, akkor egy hivatásos
katonákból álló hadsereg létrehozása lehetségessé válnék, mert akkor
az északi területekről jövő újoncokkal lehetne feltölteni a
hadsereget, és nem kellene a kevésbé megbízható, kevésbé egészséges
és az orosz nyelvet egyáltalán nem, vagy csak rosszul beszélő
sorkatonákra hagyatkozni. Ez a magyarázata annak, hogy a hadsereg
egyre nagyobb figyelmet szentel a nyelvtanításnak.
Csak most derült ki, hogy Közép-Ázsia vidéki területeiről
bevonuló újoncok 90 százaléka oroszul egyáltalán nem, vagy csak
nagyon rosszult beszélt. Ez a helyzet ma is, annak ellenére, hogy
1977 óta nagy erőfeszítésekre került sor az orosz nyelvtanítás
területén. A NATO Brief című folyóirat cikkírója a szovjet
Tudományos Akadémia etnográfiai intézetének a megállapításait idézi:
(folyt.)
1990. február 11., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- SZU - hadsereg és demográfia - 2. folyt.
|
"A városokban élő üzbégek 47 százaléka beszél folyékonyan
oroszul. Vidéken ez az arányszám csupán 20 százalék. Ha tekintetbe
vesszük, hogy az üzbég lakosságnak több mint 70 százaléka vidéken
él, akkor ez azt jelenti, hogy az üzbég tagköztársaság egész
lakosságának csupán 28 százaléka tud oroszul."
A cikkíró az egészségügyi problémákra térve hivatkozik az
Izvesztyija 1986. december 11-ikén közzétett cikkére, amely
felpanaszolja, hogy rossz a regruták egészségi állapota: egyre
növekszik azoknak a 18 éveseknek a száma, akiket alkalmatlannak
minősítenek, méghozzá leggyakrabban máj-és vesebántalmak, daganatok
és idegzavarok miatt. Újabban a sorozó bizottságokban
kábítószer-specialisták és pszichológusok is helyet kaptak.
Az egészségügyi probléma az egész katonai gépezetet érinti. A
szovjet hadsereg napilapja nemrég bejelentette, hogy rendkívüli
járványelhárító csoportot alakítanak minden katonai egységnél. A
leggyakoribb járványos megbetegések a sárgaság, a tifusz, az
agyhártyagyulladás, a himlő, a diftéria. A mumpsz ugyan
gyermekbetegségnek számít, de ha felnőttek kapják meg,
komplikációkhoz vezethet. A Szovjetunióban évi 800 ezer mumpszos
megbetegedést regisztálnak - az Egyesült Államokban csak évi
5000-et. Egy vezető szovjet egészségügyi tiszt megállapítása szerint
a mumpsz igazi katonabetegség.
Feltünő, hogy a sárgaság, azaz hepatítis-megbetegedések száma a
közép-ázsiai köztársaságokban 6-7-szer akkora, mint a szláv nyelvű
köztársaságokban. Ennek oka a tiszta víz hiánya és a nem kielégítő
orvosi ellátás. Injekcióstűket például fertőtlenítés nélkül többször
használnak. (folyt.)
1990. február 11., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Szovjet hadsereg és demográfia - 3. folyt.
|
Az üzbég tagköztársaság kórházainak kétharmadában nincs
melegvíz. A körzeti kórházak 27 százalékában nincs csatornázás és 17
százalékukban még folyóvíz sincs.
A gyermekáldásra visszatérve a NATO Brief cikkírója rámutat,
hogy északon átlagosan 1,8 gyermek esik egy anyára, a déli vidékeken
5,6. Jelentős szerepet játszik ebben az ősi néphagyomány.
Tadzsikisztánban például erőszakkal kényszerítik az asszonyokat nagy
család létrehozására, ami 1988-ban 400 öngyilkossághoz vezetett.
A gyermekhalandóság is sokkal nagyobb a Szovjetunióban, ahol
1000 élveszületésre 25 haláleset esik. (Az Egyesült Államokban a
halálesetek száma csak 10.) Az egyes szovjet tagköztársaságok
arányszámai persze erősen eltérnek: Litvániában csak 11, a türkmén
tagköztársaságban azonban 51 ezrelékes a csecsemőhalandóság. A
cikkíró úgy véli, hogyha a tagköztársaságok nagyobb egészségügyi
önállóságot kapnak, akkor ez az arány tovább romolhat.
Ami a szovjet férfiak várható életkorát illeti, ezen a téren
1965 és 1985 között lényeges rosszabbodás következett be. Ez idő
szerint ez a várható életkor férfiak esetében 65-66 év, a nők
esetében 74 év. Ezek a számok messze elmaradnak az NATO-tagországok
arányszámai mögött. Az orosz tagköztársaságban az említett 20 év
alatt 6 százalékkal csökkent azoknak a férfiaknak a száma, akik
elérték a 60 éves életkort. Ezzel kapcsolatban a cikkíró úgy véli,
hogy a várható életkor csökkenésében nagy szerepet játszott az
alkoholizmus, és ezzel magyarázható, hogy Gorbacsov röviddel
hivatalba lépése után intézkedéseket léptett életbe az alkoholizmus
ellen. (folyt.)
1990. február 11., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- szovjet hadsereg és demográfia - 4. folyt.
|
A halálozási adatok is ijesztőek: az 1965 és 1985 között eltelt
20 évben 56 százalékkal növekedett a halálozások száma, s noha az
utóbbi években némi javulás mutatkozik, még hosszú idő fog eltelni
addig, amíg a várható életkor területén a Szovjetunió megint eléri a
20-30 évvel ezelőtti szintet.
Az említett adatokat az 1989-ben végrehajtott népszámlálás
adatainak közzététele sem fogja valószínűleg lényegesen
megváltoztatni.
Az előzetes adatok szerint 1979 és 1989 között a lakosság
lélekszáma az egész Szovjetunióban átlagosan 9 százalékkal nőtt. Az
orosz tagköztársaságban ez a növekedés csak 7 százalék, a négy
közép-ázsiai tagköztársaságban ezzel szemben 25 és 30 százalék
között mozgott.
A szovjet hadsereg összetételében mindez természetesen nem marad
következmények nélkül. Ehhez járul még az egészségügyi helyzet
romlása. A problémáknak - most első ízben - legfelsőbb helyen is
kezdenek figyelmet szentelni, és egyre nagyobb pénzügyi alapot
bocsátanak rendelkezésre.
A cikkíró végül annak az véleményének ad kifejezést, hogy a
változások mögött a Szovjetunióban elsősorban a népesedési problémák
állnak. +++
1990. február 11., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|