|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ nem szervez tüntetést a televízió épülete előtt
"A Szabad Demokraták Szövetségének
ügyvivői testülete közli, hogy tudomására jutott: a Független
Kisgazdapárt szombati demonstrációját felhasználva, szabad demokrata
szimbólumokkal ,,kidekorált,, ismeretlen fiatalemberek az
egybegyűltek körében azt terjesztették, hogy az ,,SZDSZ február
16-ai tévé előtti tüntetése lesz az igazi demonstráció,,, és erre
,,botokkal, dorongokkal felfegyverkezve várják a részt venni
kívánókat.,,
A Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivői elítélik ezt a
provokációt, és közlik: az SZDSZ semmilyen tüntetést nem szervez
február 16-ra a Magyar Televízió előtt."
Deutschlandfunk, Késő esti sajtótükör:
A néphadsereg pártirányítása - Raffay-nyilatkozat
"Raffay ezeket mondja: mindkét nevezett politikus éveken
keresztül a katonai politika meghatározója volt, és valójában
kiderült, hogy a katonaság pártirányítása gyakran a tényleges
katonai érdekek ellen dolgozott, és a mindenkori KB-titkár csak a
politikai tisztekkel tartott kapcsolatot. Így ennek a primitív
kádári rendszernek az lett a következménye, amit Bokor megírt a
könyvében. Czinege idejében a honvédelmi minisztert gyakorlatilag
senki sem ellenőrizte, kivéve a kormány úgynevezett védelmi
bizottságát, amely természetesen ugyanazon az oldalon állt, mint a
KB-titkár."
|
|
|
|
|
|
|
Erdélyi tüntetések
|
------------------
München, 1990. február 11. (SZER, Világhíradó) - A magyarellenességben a jelek szerint nincsen különbség a megdöntött romániai szélsőbal és az éledező szélsőjobb között. - A szombati erdélyi magyar megmozdulásokról Ara Kovács Attila számol be.
- Szombaton Marosvásárhelyen 100 ezren vonultak fel, Csíkszeredában 50 ezren, Udvarhelyen közel 30 ezren és még egy olyan, lélekszámát tekintve kis helységben is, mint Kézdivásárhely, legalább 5 ezren, némán, a kézben égő gyertyával, ami - hogy a marosvásárhelyi tüntetés fő szónokának, Sütő Andrásnak szavait idézzem - "Az élő lelkiismeret lángjának jelképe, mely segít megtalálni az útat Európába".
A román nacionalisták 5 ezres pénteki demonstrációját követően - mely során atrocitásokra is sor került - csak emlékeztetni szeretnék, hogy két magyart súlyosan bántalmaztak ekkor, egy csehszlovák fotóriportert pedig egyenesen leütöttek... Nos, ezek után a mostani tiltakozás a legvalódibb európai példaadás szellemében zajlott. Rendbontásra nem került sor. Azok pedig, akik már eleve rossz szemmel nézték a magyarság demokráciaigényét és saját, szabad kultúra utáni vágyát, azok a renkívüli sokasság láttán nem mertek az utcára vonulni.
Kolozsvárott a magyar iskolák, valamint a Bolyai Egyetem visszaállítása érdekében a Diákházban tartottak nagygyűlést, ahol nem csak a magyarság politikai vezetői, így T. Gyimesi Éva és Kántor Lajos mondtak beszédet, de a magyar igények mellett szólalt fel az ismert román szociológus Ion Aluas, valamint a műegyetem tanára Ion Popa is. Nagyváradon főképp az borzolta a kedélyeket, hogy nemcsak a magyar iskolák visszaállítását szabotálja a jelenlegi vezetésben működő nacionalista kisebbség, de a hadsereg, s főképp a váradi divízió jelenlegi parancsnoka, Bordei vezérezredes a hadsereg számára szemelte ki a volt pártiskolákat, ahol februártól a román liceumnak kellett volna működnie. (folyt.)
1990. február 11., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|