 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ nem szervez tüntetést a televízió épülete előtt
"A Szabad Demokraták Szövetségének
ügyvivői testülete közli, hogy tudomására jutott: a Független
Kisgazdapárt szombati demonstrációját felhasználva, szabad demokrata
szimbólumokkal ,,kidekorált,, ismeretlen fiatalemberek az
egybegyűltek körében azt terjesztették, hogy az ,,SZDSZ február
16-ai tévé előtti tüntetése lesz az igazi demonstráció,,, és erre
,,botokkal, dorongokkal felfegyverkezve várják a részt venni
kívánókat.,,
A Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivői elítélik ezt a
provokációt, és közlik: az SZDSZ semmilyen tüntetést nem szervez
február 16-ra a Magyar Televízió előtt."
Deutschlandfunk, Késő esti sajtótükör:
A néphadsereg pártirányítása - Raffay-nyilatkozat
"Raffay ezeket mondja: mindkét nevezett politikus éveken
keresztül a katonai politika meghatározója volt, és valójában
kiderült, hogy a katonaság pártirányítása gyakran a tényleges
katonai érdekek ellen dolgozott, és a mindenkori KB-titkár csak a
politikai tisztekkel tartott kapcsolatot. Így ennek a primitív
kádári rendszernek az lett a következménye, amit Bokor megírt a
könyvében. Czinege idejében a honvédelmi minisztert gyakorlatilag
senki sem ellenőrizte, kivéve a kormány úgynevezett védelmi
bizottságát, amely természetesen ugyanazon az oldalon állt, mint a
KB-titkár."
|
|
|
|
|
|
 |
Kalapács alatt - Pannónia ezüstkincsei? (2.rész)
|
Az eredetre utaló egyetlen perdöntőnek tűnő bizonyíték magukon a
műtárgyakon látható: az első tulajdonosnak címzett latinnyelvű
dedikáció, ezüstszulfid írással bemarva egy hetven centiméter
átmérőjű ezüsttálca közepét díszítő dombormű körszegélyébe. A három
hasonló méretű tálca egyikén felbukkan egy olyan földrajzi név is,
amely már az ókorban is fogalom volt Európában - Pelso. Vagyis:
Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton.
Az első tulajdonosnak címzett felirat így hangzik:
,,Őriztessenek még neked eme edények sok évszázadig, oh, Seuso, hogy
leszármazottaidnak is becsére és javára szolgálhassanak,,.
Brit szakértők szerint az ezüstkészlettel megajándékozott Seuso
(vagy: Sevso) minden bizonnyal igen gazdag magas rangú hadúr, avagy
a római birodalom tartományi főtisztviselője volt - az ezüstárgyak
több-kevesebb pontossággal megállapítható keletkezési életkorából
ítélve - valamikor az i. sz. IV. században. Székhelyére egy korabeli
palotát és a kertjében lakmározó társaságot ábrázoló relief, illetve
vadász-halász életkép utal: a tó vizében ficánkoló hal fölött ez a
felirat olvasható: Pelso.
David Keys, a londoni The Independent szakírója szerint az
ezüstleleten található feliratok és életképek azt sugallják, hogy a
Seuso-család a mai Magyarországon, a Balaton tó északi partján élt.
Rámutat, hogy az ókorban Pelso néven ismert Balaton-vidék a rómaiak
egyik legkedveltebb vadász-halász központja volt. Emlékeztet arra
is, hogy i.sz. 280 és 380 között az imperátorok nem Rómából, vagy
Itáliából, hanem valamennyien a mai Magyarország területről,
Pannóniából, illetve Dalmáciából (a mai Jugoszláviából) kerültek a
birodalom császári trónjára. Pannóniai családból származott Probus
(276-282 között uralkodott), Jovian (363-364), Valentinian és Valens
(364), valamint Gratian (375-383) és társuralkodója, II. Valentinian
(375-392) is.
Az ezüstlelet eredetére utaló történelmi adalékok között említi
a brit szakértő azt is, hogy a hunok invázióját közvetlenül megelőző
században több római császár ütötte fel székhelyét Pannóniában. Igy
Theodosius (392-395) székvárosa Tricciana (Ságvár) volt a Balaton
déli partján, I. Valentinian és más császárok pedig a Balatontól
észak-nyugatra fekvő Savariában (Szombathelyen) tartottak udvart.
Feltételezi, hogy a Seuso-család leszármazottai valamikor 440 után
hagyhatták el ezt a vidéket, amikor a beözönlő hun seregek
végigdúlták Pannóniát és földig lerombolták a Pelso-környéki
nyaralókat és palotákat. (folyt.)
1990. február 11., vasárnap 10:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|